Az Európai Bizottság újabb szankciós csomag bevezetésére tett javaslatot Oroszországgal szemben. Egyebek mellett évente négymilliárd euró értékben behozatali tilalmat rendelnek el az Oroszországból származó szénre – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének helyszínén tartott sajtótájékoztatóján. Közölte: ötödik szankciós csomagjával az EU arra törekszik, hogy újabb fontos bevételi forrásokat vegyen el Oroszországtól.

Tájékoztatása szerint az új megszorító intézkedések teljes pénzügyi tranzakciós tilalmat rendelnek el négy kulcsfontosságú orosz bank esetében, amelyek az orosz bankszektor piaci részesedésének 23 százalékát képviselik. Belépési és kikötési tilalmat rendelnek el az orosz és az orosz üzemeltetésű hajókra az uniós kikötőkben. Bizonyos mentességet csak az alapvető szükségleteket, például a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius eszközöket és az energiahordozókat szállító hajók élveznek. Drasztikusan korlátozzák az orosz ipar lehetőségeit a kulcsfontosságú áruk beszerzésére.

Az új uniós szankciók keretében célzott exporttilalmat vezetnek be tízmilliárd euró értékben egyes kulcsfontosságú technológiák esetében, valamint 5,5 milliárd euró értékben importtilalmat rendelnek el egyes építőanyagoktól kezdve egészen a luxustermékekig. Az EU számos célzott intézkedéssel tiltja továbbá az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzéseken, valamint az orosz állami szerveknek nyújtani tervezett valamennyi pénzügyi támogatást kizár – mondta Ursula von der Leyen, majd hozzátette: a brüsszeli testület az olajimporttal kapcsolatos szankciós intézkedések meghozatalán is dolgozik.

Az uniós szankciók világos állásfoglalást jelentenek, egyértelmű kiállást Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen vívott háborújával szemben – fogalmazott a bizottsági elnök.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte: az EU több tucat olyan embert vesz fel szankciós listájára, akik valamilyen formában hozzájárulnak az Ukrajna ellen vívott háború finanszírozásához. A szankciók célja, hogy véget vessenek az orosz erők meggondolatlan, embertelen és kegyetlen támadásainak, és világossá tegyék a Kreml döntéshozói számára, hogy a jogtalan agressziónak súlyos ára van – tette hozzá a képviselő.

A G7 és a NATO is újabb lépéseket tehet

Eközben London is jelezte, hogy újabb nemzetközi szankciókat fog kezdeményezni Moszkvával szemben a vezető ipari országokat tömörítő G7 és a NATO tagállamainak körében az ukrajnai háború miatt. Liz Truss brit külügyminiszter Varsóban a Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezleten kiemelte:

a szankciók következtében az orosz gazdaság „a Szovjetunió időszakába fog visszaesni”. Az eddigi szankciók nyomán 350 milliárd dollár értékben fagyasztottak be orosz eszközöket, így elérhetetlenné vált az orosz deviza több mint 60 százaléka.

A brit miniszter kijelentette: csütörtökön arra fogja felszólítani az Egyesült Királyság partnereit a NATO-ban, valamint a világ legfejlettebb ipari államai mellett az Európai Uniót is magában foglaló G7-csoportban, hogy bővítsék az eddigi szankciókat Oroszországgal szemben.

Konkrétan említette Truss a kikötők bezárását az orosz hajók számára, az európai bankrendszer teljes körű elszakítását Oroszországtól, a külföldi orosz aranytartalékok befagyasztását, valamint az orosz energiahordozó-import leállítását célzó egyértelmű ütemterv elfogadását.

A brit és a lengyel külügyminiszter a sajtókonferencián hangsúlyozta a keleti NATO-szárny megerősítésének szükségességét is. Zbigniew Rau ebben az összefüggésben felidézte: Lengyelországban jelenleg mintegy 700 brit katona állomásozik.

Rau a szankciókról elmondta: Varsó és London a beélesítésük mellett áll ki. A brit külügyminiszter hétfőn érkezett kétnapos lengyelországi látogatásra, aznap Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel is tárgyalt Varsóban.

(Borítókép: Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban 2022. március 5-én. Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)