Több milliárd eurótól eshet el hazánk, ha életbe léptetik a Magyarországgal szemben kilátásba helyezett szankciókat.
Újabb fejezetéhez érkezhet a Magyarországgal szembeni uniós eljárás. Az MNO információi szerint az Európai Bizottság kész élesíteni a jogállamisági mechanizmust, legalábbis ez derült ki abból az interjúból, amit Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa adott a Tiroller Tageszeitung című lapnak. A biztos továbbra is aggályait fejezte ki Magyarország és Lengyelország esetében, főképp az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció terén.
Korábban az Európai Unió elvetette annak a lehetőségét, hogy szankciókat vessenek ki hazánkkal szemben az április 3. választások előtt a jogállamisági rendelet ügyében.
Az óvatosság fő oka akkor az volt, hogy a büntető intézkedések túl kockázatosak lettek volna a bevezetésükhöz szükséges bonyolult jogi környezet miatt, különösen egy olyan időszakban, amikor a tagállamok egyszerre küzdenek a magas energiaárakkal, az orosz invázió miatti gazdasági visszaeséssel és a menekültügyi válsággal.
Mint arról korábban beszámoltunk, a magyar jogállamiságról legutóbb az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága tartott vitát még a múlt hónap végén. Az akkori vitán a szakbizottság jelentéstevője, Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel szocialista képviselő a magyar sajtószabadságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint a koronavírus-járvány időszakában meghozott vészhelyzeti törvénykezést is keményen bírálta.
A jogállamisági szabályokat még 2020-ban fogadták el az EU-tagországok vezetői, és amennyiben azokat élesítik, akkor
Lengyelország 130 milliárd eurónyi (50 ezer milliárd forintnyi), Magyarország pedig 40 milliárd eurónyi (15 ezer milliárd forintnyi) forrástól eshet el.
A jogállamisági eljárás keretében az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament, valamint a tagállamok, a nemzeti parlamentek, a civil társadalom és egyéb érdekelt felek éves párbeszédet folytatnak. A konzultációk végén elkészült jelentést később az egyes országok parlamentjei vitatják meg.
A jelentés négy pillérre épül: az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a médiapluralizmus és a fékek és ellensúlyok megfelelő működése.
(Borítókép: Christian Ernhede / Getty Images)