Eltemetik Ausztráliában a korábban feltárt ősi emberi maradványokat, pontot téve az őslakos közösségek és a canberrai kormány között évek óta tartó viták végére - közölte szerdán az ausztrál média.
Sussan Ley ausztrál környezetvédelmi miniszter a kormány döntéséről a Mungo Nemzeti Parkban tartott sajtótájékoztatót.
A ausztrál ABC csatorna jelentése szerint a 108 ősi ember maradványait Új-Dél-Walesben, 26 ismeretlen helyszínen fogják eltemetni. Köztük van a híres Mungo Man és Mungo Lady, akiknek maradványait Ausztrália leghíresebb archeológiai leleteiként tartják számon.
Feltárásuk átírta Ausztrália történelmét: a kutatók megállapították, hogy Mungo Mant bonyolult szertartással temették el. Mungo Man a tudósok szerint gyűjtögető-vadászó életmódot élt, ízületi gyulladásban szenvedett. Ötvenéves kora körül halt meg. Hátára fektetve, kezeit az ölében keresztezve temették el.
A 42 ezer évesre becsült leleteket 106 további emberi csontvázzal együtt az 1960-as és 1980-as években tárták fel Sydney-től 750 kilométerre nyugatra, a Mungo Nemzeti Parkban.
A helyi őslakosok tanácsadó testülete 2018 óta kéri, hogy a Mungo-tó térségében hozzanak létre jelöletlen temetkezési helyeket.
„Mungo Man és Mungo Lady felfedezése segített a tudósoknak megállapítani, hogy az őslakosok több mint 42 ezer éve élnek Ausztráliában, de immár ideje, hogy békében nyugodhassanak” – hangsúlyozta James Griffin új-dél-walesi örökségvédelmi és környezetvédelmi miniszter.
Néhány helybeli őslakos nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy a kérdésben a canberrai kormány döntött, és nem maga az őslakos közösség.
A maradványokat a térségben élő őslakosok engedélye nélkül vitték el, hogy Canberrában, az Ausztrál Nemzeti Egyetemen vizsgálják meg és tárolják őket.
Mungo Man maradványait öt éve visszaszállították Új-Dél-Walesbe, ahol a Mungo Nemzeti Park látogatóközpontja mellett helyezték nyugalomra. Az ő maradványait is újratemetik.