A LoupO határokon átívelő medve- és farkasfigyelő projekt megállapítása szerint száz éve nem élt olyan sok barnamedve a Pireneusokban, mint napjainkban – számolt be az MTI.
Az EU által támogatott projekt munkatársai hetven egyedet azonosítottak 2021-ben a LoupO-határ francia és spanyol oldalán, a legtöbbet az elmúlt száz évben. 34 nőstényt, 32 hímet és további négy állatot, amelynek nemét nem sikerült megállapítani. Az év folyamán 15 medvebocs jött világra. A populáció a 2018-as 52-ről emelkedett hetvenre tavaly.
A kutatók azt is megállapították, hogy a faj újraszaporítási programjának 1996-os kezdete óta 114 barnamedve született a 6500 négyzetkilométernyi területen, ahol ritkásan szétszórva él a pireneusi állomány.
Kiemelik: a Pireneusokban csaknem teljesen kihalt a barnamedve 1996-ra, amikor első ízben telepítettek be új állatokat Szlovéniából. Az utolsó őslakos barnamedvét 2004-ben lőtték ki, két évvel később négy újabb nőstényt importáltak szintén Szlovéniából. Így az 1997 és 2016 között a Pireneusokban világra jött bocsok mind egyetlen szlovéniai állattól, egy Pyros nevű hímtől születtek. Egy másik, ugyancsak 2016-ban Szlovéniából származó hím barnamedvét, Goiatot tavaly a jószág elpusztításával vádolták meg.
Úgy tudni, hogy a garázda Goiat egy kost, négy kecskét és egy birkát támadott meg tavaly ősszel a katalóniai Vall d’Aran régióban, de a ragadozó már korábban hírhedtté vált a határ francia oldalán, ahol a gazdák az elejtését követelték. A feltételezések szerint jelenleg a katalán oldalon él, ahol legalább egy utódot nemzett tavaly.