Míg a lista élén nagy változás nem történt, addig középen átrendeződés kezdődött az utazásbarát útlevelek körében.
Rendszeresen összeállítja a világ legerősebb és leggyengébb útleveleinek listáját a londoni székhelyű Henley Passport Index. Legfrissebb összesítésükben emlékeztetnek arra, hogy az ukrajnai háború kitörése, vagyis február óta számos ország vagy lazított a belépési feltételeken a határokon, vagy eltörölte a vízumkötelezettséget az ukrán útlevéllel rendelkezők számára, aminek eredményeként az ukrán úti okmány előre lépett a listán.
Míg az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada teljesen kitiltotta az orosz légi járatokat a légteréből és a reptereiről, addig sok állam egyszerűen már nem bocsát ki vízumot oroszútlevél-tulajdonosoknak. Ez azt eredményezte, hogy
mára gyakorlatilag az orosz útlevél az értéktelen kategóriába süllyedt,
egy szintre a leggyengébb harmadik világbeli országok úti okmányaival.
Bár mindez most még nem látszik az orosz útlevélnek a rangsorban elfoglalt helyén, ez hamarosan változni fog – állítják az index összeállítói.
A rangsor készítői egyébként a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségtől szerzik be, és összesítik az adatokat. A lista pedig úgy áll össze, hány országba lehet vízum nélkül belépni az adott állam útlevelével. Minél több helyre lehet eljutni vele vízum nélkül, annál előkelőbb helyre kerül a rangsorban az útlevél.
2022 második negyedévében az ukrán útlevél egy helyet lépett feljebb: jelenleg a 34. a sorban, ez 143 célállomás elérését teszi lehetővé az ukránoknak vízummentesen. Az orosz okmány négy helyet csúszott vissza: most a 49., és 117 helyet lehet vele elérni anélkül, hogy vízumra lenne szükség a belépéshez. Az elemzés megállapítja, hogy a háború valószínűleg mélyrehatóbb és nehezen visszafordítható változásokat hoz a szabad utazás eddig megszokott formáinál.
A lista élén nincs változás, ott továbbra is Japánt és Szingapúrt találjuk, amelyek úti okmányaival 192 helyet lehet vízum nélkül felkeresni. A lista végén még mindig az afgán útlevél áll: ezzel mindössze 26 ország kereshető fel vízummentesen.
A lista második helyén Németország és Dél-Korea van, egyaránt 190 elérhető úti céllal, őket a 3. helyen Finnország, Olaszország, Spanyolország és Luxemburg követi 189 ponttal. A negyedik helyen találjuk Ausztriát, Dániát, Svédországot és Hollandiát 188 ponttal, illetve felkereshető célállomással, viszont ebből a körből Franciaország lecsúszott az ötödik helyre. A franciák mellé zárkózott fel a hatodik helyről az Egyesült Királyság, ahol márciusban feloldották az összes járványügyi korlátozást. Mellettük még ott van Portugália és Írország 117 úti céllal.
Az USA maradt a hatodik helyen 186 felkereshető célállomással, Belgiummal, Svájccal, Norvégiával és Új-Zélanddal osztozva a helyen. Nincs változás a hetedik helyen, ahol továbbra is Görögországot, Csehországot, Máltát, Ausztráliát és Kanadát találjuk.
A nyolcadik helyezését megtartotta Magyarország, mellőle AZONBAN egyet visszalépett Lengyelország.
A kilencediken láthatjuk még Litvániát és Szlovákiát is. A tízes listát Észtország, Szlovénia és Lettország zárja 181 lehetséges úti cél elérésével.
A jelentés rámutat arra, hogy az orosz–ukrán konfliktus ismét bebizonyította, milyen gyorsan és váratlanul tud változni a világ, és az erőszak milyen gyorsan eredményezheti hatalmas tömegek menekülését a lakóhelyükről. Ilyen esetekben pedig tényleg nem mindegy, hogy kinek milyen erős útlevele van éppen. Az orosz útlevél gyors elértéktelenedése, vagy ahogyan a világ tárt karokkal fogadja most az ukrán menekülteket, jól bizonyítja, hogy egy-egy útlevél mennyire meghatározhatja a sorsunkat és azt, hogy milyen jövő elé nézhetünk, ha éppen menni kell.
Ugyanakkor a jelentés készítői szerint továbbra is fontos tényező a klímaváltozás, amely felelős lesz a következő 25 évben a kevésbé fejlett országok lakosságának elvándorlásáért. Emellett meg fog ugrani a turizmus is világszerte, amelyen nagyon komoly nyomot hagyott az elmúlt két évben a koronavírus-járvány. Előrejelzések szerint viszont 2050-re már mintegy 10 milliárd utazással számolhatunk világszerte, szemben a járvány előtti év négymilliárdos utazási számával.
(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images)