A 22 millió lakosú szigetország, Srí Lanka gazdasági és politikai válsággal küzd, a tüntetők a kijárási tilalom ellenére az utcára vonulnak, a kormány miniszterei pedig tömegesen mondanak le.
Az elégedetlenség oka, hogy a dél-ázsiai ország 1948-as függetlenné válása óta a legsúlyosabb gazdasági visszaeséssel szembesült, a bénító infláció pedig az alapvető javak árát az egekbe repítette – írja a CNN. A hetek óta lappangó düh múlt csütörtökön tetőzött: a tüntetések erőszakba torkolltak.
Szakértők szerint a válság évek óta tart, melyet a balszerencse és a kormány rossz gazdálkodása okozott. Az elmúlt évtizedben a Srí Lanka-i kormány hatalmas összegben vett fel kölcsönöket külföldi hitelezőktől a közszolgáltatások finanszírozására – mondta Murtaza Jafferjee, a colombói székhelyű Advocata Intézet elnöke.
A hitelfelvételi hullám egybeesett a Srí Lanka-i gazdaságra mért csapások sorozatával, a természeti katasztrófáktól (heves monszunok) az ember okozta csapásokig, beleértve a kormány által elrendelt műtrágyatilalmat, amely megtizedelte a gazdák termését.
A problémák 2018-ban súlyosbodtak, amikor az elnök által a miniszterelnök menesztése alkotmányos válságot váltott ki, a következő évben, a 2019-es húsvéti robbantások során templomokban és luxusszállodákban több száz ember halt meg, 2020-tól pedig a Covid–19-világjárvány megjelenése nehezítette meg a szigetországban élők életét.
A hatalmas deficittel szembesülve Gotabaya Rajapaksa elnök csökkentette az adókat, hogy ezáltal élénkítse a gazdaságot, viszont a törekvése kudarcba fulladt, mivel a lépés visszafelé sült el, és inkább az állami bevételeket sújtotta. Arra késztette a hitelminősítőket, hogy Sri Lankát a fizetésképtelenséghez közeli szintre minősítsék le, ami azt jelenti, hogy az ország elveszítette a tengerentúli piacokhoz való hozzáférését.
Srí Lanka ezután kénytelen volt devizatartalékaira támaszkodni, hogy kifizesse az államadósságot, ami a 2018-as 2390 milliárd forintnak megfelelő összegről idén 762 milliárd forintra zsugorította tartalékait. Ez hatással volt az üzemanyag és más alapvető élelmiszerek importjára, ami az árakat az egekbe szöktette.
Mindennek tetejébe a kormány márciusban bevezette a Srí Lanka-i rúpiát – ami azt jelenti, hogy árfolyamát a devizapiaci kereslet és kínálat alapján határozták meg. Úgy tűnt, a lépés célja a valuta leértékelése volt, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) hitelt kapjon, és ösztönözze a hazautalásokat. A rúpia dollárral szembeni árfolyamának zuhanása azonban csak rontott a Srí Lanka-iak helyzetén.
A Srí Lanka-iak számára a válság a mindennapi életet az alapvető javakért való sorban állás végtelen körforgásává változtatta, amik közül sokat már árujeggyel adnak. Az elmúlt hetekben az üzletek kénytelenek voltak bezárni, mert nem tudják működtetni a hűtőszekrényeket és a ventilátorokat.
Néhányan lehetetlen helyzetbe kerültek: dolgozniuk kell, hogy etetni tudják a családjukat, de közben sorban kell állniuk az ellátmányért. Még a megtakarítással rendelkező középosztály tagjai is szorongnak, mert attól tartanak, hogy kifogyhatnak az olyan alapvető élelmiszerekből, mint a gyógyszerek vagy a benzin. Az életet megnehezítik a gyakori áramkimaradások, amelyek Colombót néha több mint 10 órára sötétségbe borítják.
A tüntetők Colombóban március végén vonultak az utcára, hogy felelősségre vonják a kormányt. A közvélemény csalódottsága és dühe március 31-én tört ki, amikor a tüntetők téglákat dobáltak és tüzet gyújtottak az elnök magánrezidenciája előtt. A rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be a tüntetés feloszlatására, majd 36 órás kijárási tilalmat rendelt el.
Rajapaksa elnök április 1-jén országos szükségállapotot hirdetett, felhatalmazta a hatóságokat, hogy parancs nélkül őrizetbe vegyenek embereket, és blokkolta a közösségimédia-platformokat.
A tüntetések azonban másnap a kijárási tilalom ellenére folytatódtak, ami arra késztette a rendőrséget, hogy több száz tüntetőt tartóztasson le, miután békésen folytatódtak a megmozdulások. Kedd este diákokból álló tüntetők tömegei ismét körülvették Rajapaksa rezidenciáját, és a lemondását követelték. A sürgősségi rendeletet április 5-én visszavonták.
A kormány teljes kabinetjét április 3-án gyakorlatilag feloszlatták a vezető miniszterek tömeges lemondása miatt. Egy hétvége alatt mintegy 26 kabinetminiszter mondott le, köztük az elnök unokaöccse is, aki a közösségimédia-használat korlátozását úgy bírálta, mint amit „soha nem nézne el”.
Más fontos személyiségek, köztük a központi bank kormányzója is lemondott. A káoszban lévő kormányzattal szembenézve az elnök hétfőn megkísérelte az átszervezést, amelytől azt remélte, hogy megnyugtatja az ellenzéket. Négy minisztert, köztük egy pénzügyminisztert neveztek ki a kormány ideiglenes vezetésére, míg több más miniszter új tisztséget kapott, hogy az ország működőképes maradjon „a teljes kabinet kinevezéséig” – olvasható az elnöki sajtóközleményben. Ám alig egy nappal később az ideiglenes pénzügyminiszter lemondott, mondván, csak a „kérések sokasága” miatt vállalta a pozíciót, de rájött, „új, proaktív és nem hagyományos lépéseket kell tenni”, az átszervezés pedig nem tudta megakadályozni a további dezertálásokat.
A kormányzó Srí Lanka-i Népi Front Koalíció (más néven Sri Lanka Podujana Peramuna) keddre 41 képviselői helyet veszített, miután több partnerpárt kivonult, hogy független csoportként folytassák a munkát. A koalíciónak így csak 104 képviselői helye maradt, és elveszítette parlamenti többségét.
Rajapaksa elnök hétfőn nyilatkozatot adott ki, de közvetlenül nem foglalkozott a lemondásokkal, csak arra szólította fel a pártokat, hogy
dolgozzanak együtt az összes polgár és a jövő nemzedékei érdekében. A jelenlegi válság számos gazdasági tényező és globális fejlemény eredménye
– állt a nyilatkozatban.
Ázsia egyik vezető demokratikus országaként erre demokratikus keretek között kell megoldást találni.
Még aznap, a kabinetátalakítás bejelentésekor az elnöki hivatal közleményt adott ki, amelyben Rajapaksa „az egész nép támogatását kérte az ország előtt álló gazdasági kihívás leküzdéséhez”. Korábban Rajapaksa azt mondta, megpróbálja megoldani a problémát, és a múlt hónapban a nemzethez intézett beszédében kijelentette, „ezt a válságot nem én idéztem elő”. Április 1-jén Mahinda Rajapaksa miniszterelnök – az elnök idősebb testvére és maga is volt elnök – a CNN-nek azt mondta, helytelen azt állítani, hogy a kormány rosszul irányította a gazdaságot, mert inkább a Covid–19 okolható a válság kialakulásáért.
Srí Lanka most pénzügyi támogatást kér az IMF-től, és olyan regionális hatalmakhoz fordul, amelyek esetleg tudnak segíteni. Múlt havi beszédében Rajapaksa elnök elmondta, mérlegelte az IMF-fel való együttműködés előnyeit és hátrányait, és úgy döntött, hogy a washingtoni székhelyű intézménytől kér segítséget – amitől kormánya eddig vonakodott. Srí Lanka segítséget kért Kínától és Indiától is, és Újdelhi márciusban már 346 milliárd forintos hitelkeretet biztosított, de egyes elemzők arra figyelmeztettek, hogy ez a segítség inkább csak meghosszabbítja a válságot, mintsem megoldja azt.
Továbbra is nagy a bizonytalanság a továbbiakkal kapcsolatban. Az országos fogyasztói árinfláció csaknem megháromszorozódott: a szeptemberi 6,2%-ról februárra 17,5%-ra emelkedett az ország központi bankja szerint. Srí Lankának az év hátralévő részében mintegy 1385 milliárd forintnak megfelelő adósságot kell visszafizetnie.
(Borítókép: Gotabaja Radzsapaksza elnök lemondását követelik tüntetők Srí Lanka fővárosában, Colombóban 2022. április 4-én. Fotó: Dinuka Liyanawatte / Reuters)