Brüsszelben véget ért Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Charles Michel uniós elnök háromoldalú találkozója. A felek utasították a külügyminisztereket, hogy kezdjék meg a békeszerződésről szóló tárgyalások előkészítését – közölte csütörtökön az örmény miniszteri kabinet sajtószolgálata.

A megbeszélésen Pashinyan kitért a hegyi-karabahi helyzetre és az azerbajdzsáni fegyveres erők egységeinek közelmúltbeli akciói által okozott humanitárius problémákra – ismertette a TASZSZ orosz hírügynökség.

Megvitatták a 2020. november 9-i, 2021. január 11-i, 2021. november 26-i háromoldalú nyilatkozatokkal, valamint a december 14-i brüsszeli háromoldalú találkozón született megállapodások végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket.

Az orosz védelmi minisztérium március 26-án bejelentette, hogy az azerbajdzsáni csapatok beléptek az orosz békefenntartó kontingens felelősségi övezetébe Hegyi-Karabah területén. Másnap az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy Azerbajdzsán kivonta csapatait a hegyi-karabahi Parukh településről.

A többségében örmények lakta azerbajdzsáni enklávé (beékelődés) hovatartozásáról három évtizede folyik a vita. Oroszország szombaton azzal vádolta meg Azerbajdzsánt, hogy megsértette a 2020 novemberében hat héten át tartó konfliktus után Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítésével létrejött tűzszünetet.

A Szovjetunió szétesése után Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsánból. Az ezt követő első háborúban az 1990-es években harmincezren haltak meg és százezrek menekültek el. A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020 őszén éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. A konfliktusnak mintegy 6500 halálos áldozata volt. Jóllehet a felek 2020 novemberében fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek az összetűzések.