Mintegy 3800 éve egy hatalmas, 9,5-es erősségű földrengés és annak nyomán húsz métert is elérő szökőár sújthatta a chilei Atacama-sivatagot, a világ legszárazabb területét – állítják chilei tudósok.
A megaföldrengést és a vele járó tizenöt-húsz méteres hullámokat a Nazca és a dél-amerikai tektonikai lemezek összeütközése váltotta ki – vélik a Chilei Egyetem kutatói, akik a Science Advances című tudományos folyóiratban publikálták szerdán kutatásuk eredményét.
A kutatók több olyan ősi partszakaszt is azonosítottak Chile északi tengerpartja mentén, amely négy-hét méterrel magasabban fekszik a jelenlegi tengerszintnél. A tudósok szerint e magasban lévő „paleostrandok” nem keletkezhettek a tengerszint évezredek alatt végbement változásával, hanem csakis erős földrengések okozta tektonikai mozgások következtében.
A tanulmány vezető szerzője, Gabriel Easton szerint az észak-chilei veszély- és kockázatelemzéseknél figyelembe kell venni ilyen nagy erejű földrengések lehetőségét is.
A kutatók azt feltételezik, hogy a 3800 éve történt természeti csapás nagyon sok ember halálát okozta vagy tömegeket késztetett arra, hogy más vidékekre vándoroljon.
Az egyetem tudósai hét éven át kutatták a témát, hogy megtudják, milyen sűrűn sújtották a térséget hasonló katasztrófák az ősidőkben, írja az MTI.
A csendes-óceáni tűzgyűrű mentén fekvő Chilét története folyamán számos alkalommal sújtotta pusztító földrengés, legutóbb 2010-ben okozta emberek százainak halálát egy 8,8-es erősségű.