A harmadik jelentést Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos szerdán jelentette be Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Vera Jourová a Magyarországgal, illetve Lengyelországgal szemben zajló, hetes cikkely szerinti jogállamisági eljárások állását tárgyaló vitában szólalt fel. Azt mondta, hogy az új jelentés – első ízben – ajánlásokat is megfogalmaz majd az uniós tagállamoknak az igazságügy, a korrupció elleni küzdelem, a médiaszabadság, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerére vonatkozóan.
Az uniós politikus e mlékeztetett, hogy a bizottság kedden bejelentette, hogy aktiválja a – szintén a jogállamisággal összefüggő – úgynevezett feltételességi mechanizmust Magyarországgal szemben. Ezzel összefüggésben Vera Jourová azt mondta, hogy a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács május 30-án tart meghallgatást a magyar jogállamiság ügyében. Hozzátette: a bizottság osztozik az Európai Parlament aggályaiban a magyar jogállamiságot illetően, és sajnálják, hogy a tanács még nem tett pozitív előrelépést a hetes cikkelyes eljárással kapcsolatban.
Az uniós politikus Lengyelországgal kapcsolatban is azt mondta, hogy a jogállamiság helyzete aggasztó az országban. Kifejtette: a legfőbb okot az aggodalomra az adja, hogy a lengyel alkotmánybíróság ítéletei megkérdőjelezték az uniós jogrendet. Hozzátette viszont azt is, hogy pozitív elmozdulást lát a lengyel hatóságok részéről a bíróságokra vonatkozó fegyelmi kamara ügyében.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője parlamenti felszólalásában emlékeztetett: vasárnap a Fidesz-kormány akkora győzelmet aratott a parlamenti választásokon, amelyhez hasonlóra véleménye szerint nem volt példa az elmúlt 30 évben Közép-Európában.
A választási eredmények nemcsak a magyar ellenzék látványos kudarcát mutatják, hanem azt is, hogy a magyar emberek határozottan és egyértelműen elutasították a brüsszeli elit és az EP számos képviselőjének politikai beavatkozásra tett kísérleteit
– fogalmazott a fideszes politikus. Szerinte az Európai Parlament most választás előtt áll: vagy tiszteletben tartja az emberek akaratát, és új, együttműködési fejezetet nyit Magyarországgal, vagy folytatja a Magyarország elleni „rosszindulatú ideológiai dzsihádot”.
A magyarok elutasítják az Önök arrogáns ideológiai kioktatását. Európa szörnyű háborúval néz szembe, menekültek milliói érkeznek az EU-ba, gazdasági válság fenyeget. Józanságra és egységre van szükségünk. Itt az ideje, hogy békén hagyják Magyarországot és Lengyelországot
– mondta Hidvéghi Balázs.
A fideszes politikus mellett Cseh Katalin, a Momentum uniós parlamenti képviselője is felszólalt a vitában. Azt mondta: „A Fidesz vasárnapi választási győzelme után ismét aggódni kell amiatt, ki lesz a kormány következő célpontja”.
A kormány eltiporta a független médiát, megbélyegezte a civil szervezeteket, megnyirbálta az önkormányzatok finanszírozásait, és LMBTI-közösséget is megtámadta más kisebbségekkel együtt. A választási győzelmük után a helyzet súlyosbodni fog Magyarországon
– jelentette ki az ellenzéki képviselő, aki szerint az is „aggasztó”, hogy az uniós intézmények a hetes cikkely szerinti eljárás megkezdése után két és fél évvel sem tettek előrelépést az ügyben, és a brüsszeli bizottság is egy évig visszatartotta a jogállamisági mechanizmus alkalmazását.
(Borítókép: Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban 2022. március 5-én. Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)