Az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján elfogadta az Oroszország elleni szankciók ötödik csomagját, válaszul az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erők által Ukrajnában elkövetett atrocitásokra – közölte az uniós tanács.
Eszerint uniós behozatali tilalmat rendelnek el az Oroszországból származó szénre és más szilárd fosszilis üzemanyagokra. Megtiltják az orosz lobogó alatt lajstromozott hajók kikötését az uniós kikötőkben, kivételt csak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket, a humanitárius szállítmányokat, illetve az energiahordozókat szállító vízi járművek képezhetnek.
Ugyancsak megtiltják minden orosz és fehérorosz közúti fuvarozási vállalkozás számára, hogy árut szállítson az Európai Unión belül, a rendelkezés érvényes a tranzitforgalomra is. Kivételt a gyógyszeripari, az orvosi, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket szállító, illetve a humanitárius célú közúti rakományok élvezhetnek. Exporttilalom lép érvénybe 10 milliárd euró értékben a sugárhajtómű-üzemanyagot és egyéb áruk, például kvantumszámítógépek, fejlett félvezető, illetve csúcskategóriájú elektronikai eszközök és szoftverek esetében, valamint behozatali tilalom érvényes 5,5 milliárd euró értékben az olyan termékekre, mint a fa, a cement, a műtrágya, valamint egyes luxustermékek.
Előző este, csütörtökön az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást ugyanebben a témában, de az abban foglalt termékek és nyersanyagok köre bővebb volt, mint amit végül az Európai Unió Tanácsa jóváhagyott.
Mivel azonban az még csak határozat volt, jogilag csak javaslatnak számított, nem volt kötelező erejű
– viszont tükrözte azt, hogy az Európai Parlament milyen lépéseket vár el a szankciók terén az Európai Tanácstól, azaz a tagállamok kormányaitól.
Az Ukrajna megtámadása miatt elfogadott, immár ötödik szankciós csomag értelmében a jogszabály közzétételét követően 120 nappal, vagyis augusztus elején lép hatályba az orosz szén importjának tilalma.
A parlamenti határozat teljes energetikai szankciót követelt Oroszországgal szemben, ami a gáz, olaj, szén és nukleáris fűtőelemek importjának teljes tilalmát jelentette volna. Emellett a határozat azt is követelte, hogy az összes uniós tagállam állítsa le az orosz együttműködésben épülő atomerőművét, itt külön megemlítették Magyarországot. A Roszatom helyett nyugati cégekkel kell folytatni a munkát. Az Európai Tanács azonban nem ezt, hanem egy szűkített listát fogadott el végül.
Aszódi Attila, a BME egyetemi tanára szerint lehet, hogy ha a parlamenti javaslatot hagyták volna jóvá Brüsszelben, akkor ellehetetlenültek volna az orosz építésű európai nukleáris projektek.
MAGYARORSZÁG ESETÉBEN PEDIG AGGASZTÓ lenne AZ OROSZ GYÁRTÁSÚ NUKLEÁRIS FŰTŐANYAG BEHOZATALÁRA VONATKOZÓ esetleges TILALOM, MERT JELENLEG KÉT ÉVRE ELEGENDŐ TARTALÉKUNK VAN, AMI NEM BIZTOS, HOGY ELEGENDŐ ARRA, HOGY AZ ALTERNATÍV ÜZEMANYAG BESZERZÉSÉRŐL GONDOSKODJUNK.
Tehát, ha elhúzódik a háború, és érvényben maradnának az ilyen jellegű tiltások, akkor két év alatt kellene megoldani az átállást arra, hogy máshonnan szerezzük be a szükséges fűtőanyagot. Ez a két év azonban nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy a jelenlegi paksi reaktorokhoz egy új szállító megtervezzen, engedélyeztessen, leteszteljen és legyártson alternatív üzemanyagot.
Ha az orosz atomerőművi üzemanyag európai behozatali tilalom alá esne, és nem sikerülne két év alatt az alternatíváról gondoskodni, akkor veszélybe kerülhet a hazai villamosenergia-ellátás, amelynek harmadát adja jelenleg a Paksi Atomerőmű.
Ugyanilyen helyzetben vannak rajtunk kívül még azok az uniós országok is, ahol ugyanúgy orosz reaktorok működnek, vagyis Csehország, Szlovákia, Bulgária és Finnország is.
Franciaországba és az Egyesült Államokba is szállít dúsított üzemanyagot, illetve kész üzemanyag-kazettákat a Roszatom, de ezek az államok maguk is rendelkeznek dúsítási kapacitással és az üzemanyag-kazetták gyártási technológiájával, így ők könnyebben meg tudják oldani, hogy az oroszoktól függetlenül ellássák az erőműveiket nukleárisüzemanyag-kazettákkal.
A volt paksi kormánybiztos szerint azonban Paks 2 esetében el kell gondolkodni a hogyan továbbon.
Meg kell érteni, hogy orosz erőművet csak oroszok tudnak építeni, másokkal hipp-hopp nem lehet kiváltani.”
A BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára úgy véli, hogy az orosz építésű atomerőműveknél is vannak különböző külföldi beszállítók, de a reaktorszigetet az oroszok építik. Ha elhúzódik a háború, akkor teljesen új tervezés, új megközelítés kellene Paks 2 esetében, és az egészet alaposan újra át kellene gondolni.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, pénteki percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Olajvezetékek Oroszországban 2014. december 4-én. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg via Getty Images)