Az ukrajnai orosz invázió elbizonytalanította a német neonácikat. Nem tudják pontosan, hogy a tekintélyelvű orosz vezetőt vagy az ukrán oldalon harcoló szélsőjobboldali nacionalistákat támogassák.
A németországi szélsőjobboldali szervezetek nehezen tudnak egyetértésre jutni az Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatos álláspontjukban – ezt állapították meg a németországi neonáci mozgalmakat elemző kutatók. Egyes csoportosulások Oroszország NATO-ellenes, tekintélyelvű vezetője, Putyin mögött sorakoznak fel, mások az ukrajnai szélsőjobboldali Azov ezreddel vállalnak szolidaritást.
A német neonácik között az ukránbarát oldal enyhe többséget képvisel – állapította meg az Amadeu Antonio Alapítvány kutatója. Ugyanakkor a vezető német szélsőjobboldali szcénát vizsgáló kutatóintézet szerint fontos különbséget tenni a szélsőséges és az országukért harcoló ukránok között.
Ezek a pártok, egyének, mozgalmak még véletlenül sem megrögzött demokraták, akik hisznek Ukrajna szuverenitásában, és támogatják a zsidó Zelenszkij elnök kormányát – idézte a Deutsche Welle Nicholas Pottert.
Tévedés lenne azt a következtetést leszűrni, hogy ugyanazokért az eszmékért harcolnak, amelyekért sok ukrán küzd.
A németországi ukránbarát neonácikat elsősorban az ukrajnai szélsőjobboldali csoportokkal való kapcsolatuk motiválja – hangoztatja a Lipcsei Egyetem Else Frenkel-Brunswick Intézetének szélsőjobboldallal foglalkozó szakértője. A harcművészeti, a huligán vagy a neonáci körökben páneurópai hálózatok alakultak ki – magyarázta Johannes Kiess. „Lengyelországgal is kapcsolatokat építettek ki. Ez nem csak egy német–ukrán »barátságra« korlátozódik.”
A köztudottan ukránbarát szélsőjobboldali tömörülések közül a legismertebb III. Weg, vagyis a Harmadik Út – a militáns neonácik 2013-ban alapított, akkor alig néhány száz tagot számláló keményvonalas csoportja. Ma belső elhárítás szerint az erőszakorientált neonácik száma Németországban meghaladja a 13 ezret.
A III. Weg tavaly októberben azzal került a címlapokra, hogy tagjai a német–lengyel határon járőröztek meghiúsítandó a migránsok belépését Németország területére. Az akciót a rendőrség gyorsan leállította.
A csoport közös kiképzést tartott az ukrán félkatonai Azov ezreddel, sőt annak elöljáróit is meghívta. A honlapján azt hirdeti, hogy „elutasítja az orosz imperializmust, amelynek célja a Szovjetunió feltámasztása”. A III. Weg kampányokat indított az elmenekült ukrán nacionalisták megsegítésére.
A III. Weghez hasonló szélsőjobboldali tömörülések Európát a fehér nemzetek szövetségének tekintik, Ukrajnát pedig következésképpen az önrendelkezési joggal rendelkező fehér népek nemzetének.
A német szélsőjobb gyakran megirigyelte az ukrán szélsőjobboldali mozgalom militáns erejét a félkatonai szervezeteivel – jegyezte meg Potter.
A német szélsőjobboldalnak történelmi előítéletei vannak Oroszországgal szemben. Noha Oroszország már nem kommunista ország, „érdekes, hogy az antikommunizmus milyen erős szerepet játszik” a megítélésben – hívta fel a figyelmet Potter. Szó szerint értik Putyin propagandaüzenetét, amelyben „nácimentesíteni” szándékozza Ukrajnát. A szélsőjobboldal ezt „egyfajta baloldali, antifasiszta fenyegetésnek tekinti”.
A kutatók arra is felfigyeltek: a szélsőjobboldali közösségi oldalakon sokan fontolgatják, hogy esetleg Ukrajnába utaznak, csatlakoznak a háborúhoz, akár az Azov ezred soraiban.
Az Azov ezredet egyébként még 2014-ben alapították önkéntes milíciaként, amely Kelet-Ukrajnában harcolt az oroszbarát szakadárok ellen. A kínzásokkal és háborús bűnökkel kapcsolatos vádak, valamint köztudott neonáci szimpátiája ellenére 2014 novemberében, a Krím-félsziget orosz elcsatolása után beolvadt az Ukrán Nemzeti Gárdába. A következő években létrejött az Azov politikai mozgalom, fényes választási sikerrel azonban nem büszkélkedhet.
Szinte semmilyen arra utaló bizonyíték nincs, hogy német neonácik valóban csatlakoztak volna az Azovhoz. Az Amadeu Antonio Alapítvány hírportálja hivatalos adatokat kért a német belügyminisztériumtól.
Az elhárítás által megfigyelt, ismert neonácik közül csupán huszonheten nyilvánították ki szándékukat, hogy Ukrajnába utazzanak harcolni.
Még arról a maroknyi emberről sem tudni, akik tényleg Ukrajnába utaztak. A számukat ötnél kevesebbre becsültek, de semmi sem utal arra, hogy részt vettek-e bármilyen összecsapásban, vagy hogy Ukrajnában kihez csatlakoztak.
Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is vannak támogatói a német szélsőjobboldalon.
Ha Putyin győz, a férfiak ismét férfiak lesznek és nem nők, az áram és az üzemanyag olcsóbb lesz, az iszlamizációnak vége szakad, és a zöldpárti baloldaliakat mind lecsukják
– olvasható a Szabad Türingiaiak szélsőjobboldali szakadár csoport egyik Telegram-üzenetében.
A legkifejezettebb Putyin-párti német szélsőjobboldali csoport a mindössze egy éve alakult Freie Sachsen (Szabad Szászok), amely magát ernyőszervezetként írja le, azaz lehetővé teszi, hogy más szervezetek tagjai is belépjenek közéjük. Így aztán Freie Sachsen és az összeesküvés-elméleteket valló Querdenker mozgalom programja között átfedés van. A csoport a NATO-t egy globalista összeesküvés részeként azonosítja, amely hozzájárult a háború kirobbantásához.
„A Freie Sachsen esetében teljesen egyértelmű, hogy ideológiailag Putyin partnerének tekintik magukat” – mondta Kiess, aki szerint a megállapítás igaz az összeesküvés-ideológiai szcéna egészére.
A Németországban már jobban bejáratott szélsőjobboldali pártok politikai dilemmába kerültek.
Az Alternatíva Németországért (AfD) nehezen tudott egységes álláspontot kialakítani. A párt országos vezetői, köztük Tino Chrupalla elnök a háború kitörésekor elítélte az orosz inváziót. A befolyásos regionális vezetők kevésbé vallottak színt, és kétértelműen nyilatkoztak.
Björn Höcke, az AfD türingiai vezetője szerint az ukránok „a NATO és Oroszország közötti globális geopolitikai konfrontáció áldozatai”.
A nézetek „ideológiailag nagyon közel állnak egymáshoz: erős férfit álmodnak meg, ellenzik a modern demokráciát és a nemek közötti egyenlőséget” – emlékeztetett Kiess. Ugyanakkor tisztában vannak, hogy nehéz szembeszállni közvéleménnyel. A legtöbb németnek nagyon világos elképzelése van arról, hogy ki kezdte a háborút, és azt is tudja, hogy ez egy borzalmas háború.
Az AfD – sok európai szélsőjobboldali politikai párthoz hasonlóan – hagyományosan Putyin-párti. Vezető politikusai kapcsolatot tartanak fenn a Kremllel, és élvezik annak aktív támogatását.
Putyin ellenállása a nyugati szervezetekkel, a NATO-val és az EU-val szemben remekül harmonizál az AfD erős kelet-németországi szavazóbázisával, amely szkeptikus az uniós tagsággal szemben, és ahol a történelmi kötelékek közé tartozik az Oroszországgal való kulturális empátia maradványa.
Kiess úgy véli: az AfD valószínűleg szívesen kihasználja a válságot a kormányellenes retorika hangoztatására.
Szerinte az AfD előbb-utóbb megpróbálja majd lekicsinyelni a háborút és túllépni rajta, amint Németországban a központi téma az energiabiztonságra és az üzemanyagárakra terelődik.
(Borítókép: Az Alternatíva Németországnak (AfD) társelnöke, Tino Chrupalla látható a képernyőkön, amint a küldöttekhez beszél a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD – Alternative fuer Deutschland) kongresszusán a kelet-németországi Drezdában 2021. április 10-én. Fotó: JENS SCHLUETER / AFP)