Amikor 1945. május 9-én a szovjet hadsereg elérte Prágát, az európai hadszíntéren véget ért a második világháború. Sokak szerint ezen az oroszok számára hatalmas nemzeti ünnepen akarja kikiáltani Ukrajna feletti győzelmét Vlagyimir Putyin orosz elnök. És ami azt illeti, ha Ukrajna felett nem is, de az ország keleti régiói felett akár sikerülhet is az orosz győzelem.
Európában 77 évvel ezelőtt véget ért a második világháború. Május 9-én a szovjet hadsereg elérte Prágát, ezzel pedig az európai hadszíntéren véget értek a csaták.
a fasizmus felett aratott győzelemről emlékeznek meg világszerte ezen a napon, amelyet a béke napjaként szoktak ünnepelni Európában.
Ez az emlékezetes ünnep az, amelyet az orosz nép a mai napig a legnagyobb pompával ünnepel. Nem lenne tehát megdöbbentő, ha a jelenlegi orosz vezető, Vlagyimir Putyin ezt a napot tűzte volna ki a február 24-én Ukrajna ellen indított háború végeként.
Az oroszok jelenleg teljesen átrendezik a frontvonalat. Az orosz csapatok kivonultak Ukrajna északi részéről, a brit és amerikai hírszerzés szerint pedig ezeket az erőket máshová, Ukrajna déli és keleti részére csoportosítják.
Az amerikai hírszerzés körülbelül egy hete vetette fel a május 9-i dátumot mint lehetséges orosz „győzelmet”. Amerikai tisztviselők szerint ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnökre hatalmas nyomás nehezedik, hogy bebizonyítsa, képes győzelmet aratni, Kelet-Ukrajnában pedig – ugyancsak az amerikai tisztviselők szerint – ezt addig el is érheti.
Arra is emlékeztettek, hogy ezen az ünnepen Moszkvában a Vörös téren minden évben hatalmas katonai felvonulást szerveznek, és felteszik a kérdést, hogy miként lesz ez lehetséges katonai egységek és járművek nélkül.
A tisztségviselők szerint a májusi időkeret mögött több ok is áll. Ahogy a téli fagy véget ér, és a talaj meglágyul, nehezebb lesz a súlyos orosz szárazföldi egységek manőverezése, ami azt jelenti, létfontosságú, hogy ezek az erők mielőbb a helyükre kerüljenek – értékeli az amerikai hírszerzés.
Május 9-e előtt Putyin győzelmi parádét tűzött ki célul ebben a háborúban – mondta korábban Olekszij Danyilov, az ukrán Biztonsági Tanács titkára.
Arszenyij Jacenyuk volt ukrán miniszterelnök a CNN-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy az ukránok úgy vélik, „nagyon összetett és nehéz hónap” előtt állnak, mivel Putyin megpróbálja betartani a határidőt.
Végső célja az volt és az is lesz, hogy elfoglalja Ukrajnát, de nem sikerült neki. Az ukrán hadsereg nagyon erős elhatározása, Ukrajna és a nyugati világ nagyon erős egysége, valamint az Egyesült Államok, a G7 és az Európai Unió által bevezetett szankciók miatt kudarcot vallott
– fogalmazott Jacenyuk. Hozzátette:
Tehát most, amennyire én látom, Putyin áttért a B tervre. Szerintem ennek a B tervnek van egy bizonyos határideje.
Ugyanerről beszélt nemrég a francia elnök, Emmanuel Macron is egy francia rádiónak. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencei szeparatista régiókra fogja koncentrálni az orosz erők támadásait Ukrajnában annak érdekében, hogy május 9-én, a náci Németország második világháborús kapitulálásának évfordulóján győzelmet hirdethessen az Ukrajna elleni háborúban.
Oroszország számára május 9. nemzeti ünnep, fontos katonai esemény, és szinte biztos, hogy Putyin elnök számára május 9-nek a győzelem napjának kell lennie
– fogalmazott Emmanuel Macron.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Resperger István ezredes szerint is elképzelhető, hogy Vlagyimir Putyin egy ilyen forgatókönyv szerint akarja kikiáltani győzelmét Ukrajna felett. Az Inforádiónak adott interjúban Resperger elmondta, hogy a Luhanszkt terület 95 százalékát az orosz csapatok elfoglalták. Mint mondta, a Donyec-medencénél nehezebb lesz a helyzet, hiszen ott nyolc év alatt kiépített védőállások, dandárvédő körletek, tüzelőállások vannak. Ezek 30–40 kilométer mélységűek. Elmondása szerint az orosz csapatoknak legalább két hétre lenne szükségük ehhez a művelethez.
Resperger István ugyanakkor azt is elmondta, hogy északkeletről Belgorod, illetve Kurszk irányából támadó erőkkel itt az ukrán erők hátába lehet kerülni, és akkor más lesz a helyzet.
Tehát mi azt látjuk, hogy most minden erőfeszítést Putyin arra tesz fel, hogy talán a győzelem napjára, májusra meglegyen ez a terület, és akkor le tudnak ülni, ami szintén hónapokba kerül. Ismerjük a két felet, nyilván hetekig elvitatkoznak arról, hogy melyik országból jöhet vagy nem jöhet megfigyelő a térségbe
– fogalmazott az ezredes.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Vörös téren megrendezett győzelemnapi parádén Moszkvában 2019. május 9-én. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)