A gyermekvállalás drága dolog, függetlenül attól, hogy a világ mely részén élünk. Míg Amerika a költségskála közepén helyezkedik el, addig Kína az egyik legdrágább hely lett a gyereknevelésre, de Kínát is felülmúlva Dél-Korea áll az első helyen.
A Jefferies (JEF) kutatására a CNN figyelt fel, amely a Yuwa Population Research adatait használta fel. Az adatokból kiderül, Dél-Korea vezeti a legdrágább helyek listáját a születéstől 18 éves korig tartó gyermeknevelés szempontjából – az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék százalékában mérve. A GDP egy nemzet gazdasági tevékenységének legszélesebb körű mérőszáma.
A második helyen Kína áll, majd Olaszország következik. Az Egyesült Államok a 14 legdrágább hely, Németország és Japán között helyezkedik el. A kiadások abszolút összegeit tekintve azonban Kína az egyik legolcsóbb hely a gyermekvállaláshoz. Hozzá kell tenni, minden relatív:
Ha ezt az adatot az átlagos rendelkezésre álló jövedelem százalékos arányához igazítjuk, akkor Kína a legdrágább hely a gyermeknevelésre
– mondták a Jefferies kutatói.
Mitől olyan drága tehát a gyermeknevelés a Távol-Keleten? Ennek nagy részét az oktatás költségei, valamint a gyermekgondozás költségei és elérhetősége teszi ki a fiatalabb korosztályoknál. Az óvodai szolgáltatások Kínában a Jefferies szerint egészen a közelmúltig többnyire magánkézben voltak.
Kínában több mint 26 millió 600 ezer forintba kerül egy gyermek 18 éves koráig történő felnevelése, és további 7 millió 644 ezer forintba, hogy egyetemre járjon.Bár ez sokkal olcsóbb tandíjnak tűnik, mint amivel az Egyesült Államokban a diákok szembesülhetnek, van egy lényeges különbség:
Sok más nyugati országban gyakoribb az állam által nyújtott diákhitel, ezzel leveszik a terhet a szülőkről, magukra a gyerekekre hárítva
– mondták a Jefferies elemzői.Amerikában például a College Board adatai szerint a 2019-2020-as tanévben az egyetemi hallgatók 55%-a végzett adóssággal.
A törvényhozóknak rengeteg lehetőségük van a gyermekvállalás költségeinek csökkentésére, beleértve a gyermekgondozás támogatását, hogy csökkentsék a különböző jövedelmi osztályokba tartozók közötti különbséget.
Peking elkezdett lépéseket tenni az iskola utáni korrepetálás elérhetőbbé tétele érdekében. A következő a listán a bölcsődei és óvodai költségek lehetnek a Jefferies elemzői szerint.
Úgy tudjuk, hogy a kormány arra törekszik, hogy az állam biztosítsa ezeket a szolgáltatásokat és/vagy szabályozza a magánszolgáltatások árát.
A kínai kormány a jelenlegi ötéves tervében bejelentette, hogy 2025-re az 1000 főre jutó bölcsődei férőhelyek számát a három év alatti gyermekek számára 4,5-re kívánja növelni – ez két és félszerese a jelenlegi 1000 főre jutó 1,8-nak.
Jelenleg 42 millió három év alatti kínai gyermek van. Egyharmaduk szülei szeretnék, ha óvodába járnának, de csak 5,5 százalékuk tudja ezt ténylegesen megtenni – derült ki a Jefferies jelentéséből.
A gazdagabb országokban a születési ráta általában alacsonyabb, mint a fejlődő országokban. Ezt „demográfiai-gazdasági paradoxonnak” nevezik, ami azt jelenti, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők úgy döntenek, kevesebb gyermeket vállalnak, mint az alacsonyabb jövedelműek.
Ahogy Kína gazdasága fejlődik, nagyobb valószínűséggel esik a demográfiai-gazdasági paradoxonba, ugyanúgy, mint ahogy sok más fejlett ország is, és a születési ráta alacsonyabb szintre eshet, mint amire sokan számítottak
– mondták a Jefferies elemzői.
A kínai párok már most is vonakodnak attól, hogy egynél több gyermeket vállaljanak a nevelés magas költségei miatt. Míg a nyugati országokban a párok a jelek szerint két-három gyermeket szeretnének, keleten alacsonyabbak a számok. Ráadásul a házasságkötések száma is csökken. Az ázsiai kultúrákban a házasságon kívüli gyermekvállalás is sokkal ritkább, mint nyugaton. Az olyan demográfiai trendek, mint a születési ráták, hatással vannak egy nemzet vállalkozásaira és gazdaságára.
Az öregedő népesség nehezen tudja fenntartani a jóléti rendszereket, beleértve a társadalombiztosítást és az állami nyugdíjakat, mivel a munkaképes lakosság csökken. Idővel ez növelheti az olyan dolgok iránti igényt, mint az automatizálás, hogy pótolják a hiányzó munkavállalókat. A Jefferies elemzői szerint a demográfiai trendek a vállalatokra és a részvényekre is hatással vannak, bár sok évtizeddel később, a jövőre nézve.
Arra számítunk, hogy világszerte és különösen Kínában folytatódik és jelentősen nő a gyermeknevelés költségeinek csökkentése.
Ez adókedvezményeket, pénzbeli juttatásokat és támogatásokat vonhat maga után.