Felfüggeszti az együttműködést Nagy-Britannia boszniai nagykövetségével Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja azt követően, hogy London szankciókat jelentett be ellene és a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ellen hétfőn – írja az MTI.

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének ülésén szólalt fel hétfőn, és a szankciókra reagálva azt mondta,

nem érdeklik a megszorítások, mert semmilyen vagyona nincs Nagy-Britanniában, és az országban sem járt már legalább tíz éve.

London hétfőn jelentette be, hogy Milorad Dodik és Željka Cvijanović ellen szankciókat vezet be Bosznia-Hercegovina legitimitásának és területi egységének aláásási kísérletei miatt.

Ez a két politikus szándékosan ássa alá a nehezen megszerzett békét Bosznia-Hercegovinában

– olvasható a brit külügyminisztériumi közleményben. A szankciók vagyonbefagyasztásra és utazási tilalomra vonatkoznak. Ezekre reagált úgy Milorad Dodik, hogy nem érintik.

Milorad Dodik évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerblakta országrész kiválna Bosznia-Hercegovinából, tavaly október óta pedig arról is beszél, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, valamint a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is. Željka Cvijanović a boszniai Szerb Köztársaság elnökeként mindenben partnere Milorad Dodiknak.

Milorad Dodik azután kezdett a szövetségi intézményektől való elszakadásról beszélni, hogy a nemzetközi közösség korábbi boszniai fő képviselője, Valentin Inzko törvényerejű rendeletet hozott, amelynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható. Hat hónaptól öt évig terjedő börtönre ítélhetik azt, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, kicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.

Ezt a rendeletet a boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó végrehajtani – közölte akkor a boszniai szerb politikus, és azóta erre hivatkozva az országrész egyre több szövetségi törvénytől próbál elszakadni.

Az 1992-től 1995-ig tartó boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerblakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok által lakott Bosznia-hercegovinai Föderációra.

A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.