Ahogy az orosz invázió márciusra elakadt Ukrajnában, úgy lettek egyre kíváncsibbak a nyugati vezetők, ki is irányítja a háborús mozgásokat. Mint kiderült, senki. Az oroszok északról, keletről és délről indították meg offenzívájukat, és mindhárom hadsereg maga vívta és gyakorta bukta el a maga háborúját.
Oroszország visszavonul Kijev alól, tanult hibáiból, és erőit a Donyec-medence elfoglalására koncentrálja. Aztán nyugati katonai források megerősítették – például az Economistnak is –, hogy Alekszander Dvornyikov tábornok, az orosz déli katonai körzet parancsnoka irányítja mostantól az Ukrajna elleni offenzívát.
Dvornyikov 1961-ben született a kínai határ mentén egy kisvárosban, az orosz Távol-Keleten. Tanulmányait a helyi katonai középiskolában végezte, majd végigjárta a ranglétrát az orosz távol-keleti katonai körzetben, amelynek feladata egy esetleges kínai támadás megállítása volt.
Hasonlóan Vlagyimir Putyinhoz, ő is szolgált az NDK-ban, és 1994-ben az utolsó szovjet egységekkel távozott onnan, majd az ezredforduló környékén harcolt a roppant kegyetlen csecsen háborúkban is. Egy róla szóló jellemzés szerint világ életében mindenért keményen megdolgozott, soha senki nem protezsálta, ezért csak lassan haladt előre a katonai ranglétrán. Később kinevezték a keleti katonai körzet parancsnokhelyettesévé, majd pedig a központi körzet vezérkari főnöke lett, ez felelős Oroszország közép-ázsiai területeinek védelméért.
Aztán 2015-ben fordult a kocka, amikor őt nevezték ki a szíriai orosz katonai művelet irányítójának. A feladat, hogy Aszad rendszerét kellett megmenteniük, nem volt újdonság az oroszoknak, az viszont sokkal inkább, hogy egy ütőképes, viszonylag kicsi katonai erőt kellett működtetni a szíriai határokon túlról, beleértve a légi, a szárazföldi és a tengerészeti erők csapásmérőit. Egy évvel később adott interjújában Dvornyikov így beszélt erről:
Addigra a szíriai hadsereg teljesen kimerült, a katonák demoralizáltak, a tiszti állomány nem különben. Viszont az orosz egységek belépése az oldalukon teljesen megváltoztatta a háború menetét.
Aszad rendszerének megmentése meghozta a Kreml elismerését is. 2016-ban a legmagasabb kitüntetésben részesült, megkapta az Oroszország hőse címet, egyben kinevezték a déli katonai körzet parancsnokává. Ez ugyan egy kisebb körzet, de stratégiailag nagyon fontos, hiszen elér egészen a Donyec-medencéig, ahol 2014 óta harcoltak az Ukrajnában élő szakadárok a két lázadó régió elszakadásáért. Valószínűleg a régió ismerete vezetett oda, hogy végül őt bízták meg az ukrán offenzíva átfogó irányításával.
Dvornyikov is fenn van már a brit szankciós listán, leginkább azért, mert az ő parancsára semmisítettek meg az oroszok ukrán hadihajókat a Fekete-tengeren 2018-ban, és tudták ezzel befejezni helyzetük megerősítését a Krím félszigeten. Még kegyetlenebb volt, amit és ahogyan művelt Szíriában. Parancsnoksága első három hónapjában az elrendelt orosz légicsapásokban az Iszlám Állam mintegy hétszáz fegyverese vesztette életét, viszont meghalt nyolcszáz ártatlan civil is. Emberi jogi szervezetek azzal vádolták az oroszokat, hogy tiltott kazettás bombákat is bevetettek kórházépületek ellen olyan lázadók ellenőrizte városokban, mint Aleppó.
Dvornyikov tábornok Szíriában alkalmazott stratégiájának elkerülhetetlen mellékterméke volt a civil áldozatok nagy száma. Egy 2018-ban adott interjúban arról beszélt, hogy milyen nehéz volt hegyes terepen, városok alatti csatornákban vagy éjszaka harcolni. Mint mondta: a tűzerő volt a lényeg. Állandóan lőni kellett Aleppót, megállás nélkül, éjjel-nappal.
Bombázni, hajókról indított rakétákkal lövetni, ágyúzni!
Ennek a pszichológiai hadviselésnek aztán meg is lett az eredménye. Aleppót, Deir ez-Zort és Gútát a földdel tették egyenlővé. Tehát amit Szíria példaként nyújt most az ukrán harcok esetében, az az egyesített parancsnokság.
Dvornyikov tábornok orosz főhadiszállása egy légi bázison volt Szíria nyugati részén, Hmeimimben, ahol mindössze 15-20 ember dolgozott a keze alá. Viszont a katonai gépezet minden különálló felderítő- és csapásmérő elemét összekötötték. A parancsnokok videókapcsolaton keresztül beszélhettek folyamatosan egymással, a repülőgép-hordozó anyahajó tisztjei pedig könnyedén tudták koordinálni a földi célpontok elleni légicsapásokat – elevenítette fel a tábornok egy későbbi interjúban.
A Kreml nagyon sikeres és bármikor megismételhető katonai műveletként tartotta számon a szíriai beavatkozást. Annak viszont több oka is volt, hogy ugyanezt miért nem tudták olyan sikeresen alkalmazni Ukrajnában.
Nyugati elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az oroszok tanultak az elmúlt ötven nap harcainak kudarcaiból, és nagyon komolyan össze fogják hangolni lépéseiket a jövőben. Valószínűleg Dvornyikov tábornok sem fog tudni mindent megoldani, hiszen a csapatok harci morálja alacsony, vannak egységek, amelyek megtagadták, hogy harcoljanak, és kérdéses az utánpótlás biztosítása is. Összességében a következő hetekben dől majd el, hogy a tábornok képes lesz-e ismét mozgásba hozni az orosz háborús gépezetet.
(Borítókép: A 2016. március 17-én készült, 2022. április 10-én közreadott képen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszander Dvornyikov vezérezredes a moszkvai Kremlben. Fotó: Alekszej Nyikolszkij / pool / MTI / AP / Szputnyik)