A kutatók a Szent Sír-templom egyik hátsó folyosóján akadtak rá egy eddig nem ismert leletre. A Jézus keresztre feszítésének és sziklasírba temetésének helyén felépített templomban egy 2,5 méter széles és 1,5 méter hosszú kőlapot fedeztek fel  a régészek.

„Most már nem látható rajta, de eredetileg értékes, apró, finoman megmunkált márvány- és üvegdarabkákkal volt kirakva” – mondta a leletről Amit Reém, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) jeruzsálemi körzeti régésze, aki szerint „csodálatos, igazán elképesztő” műtárgyra akadtak rá. 

A követ eredetileg a középkorban, főként a római templomoknál alkalmazott kozmateszk stílusban díszítették, amely a klasszikus, a bizánci és a korai iszlám művészetet ötvözi, s melyben finomra vágott, színes márvány- és üvegdarabokat illesztenek körkörös ornamentikába, gyakran aranyfoglalatokkal.

A kő egykor az oltár csúcsán állhatott, erre összpontosulhatott a hívők, a zarándokok tekintete, és körülötte végezték az egyház papjai, főpapjai és szerzetesei a liturgiát. Ehhez hasonlóan díszített oltárokat rendszerint a 12. és 13. századból származó római templomokban lehet látni.

A frissen előkerült jeruzsálemi ereklye egybevág a korábbi régészeti leletekkel, valamint a zarándokok írásos beszámolóival, amelyek a kereszteskori templomszentelést és az akkori főoltár 1149-ben történt felállítását írják le. Az oltárnál eleinte a katolikus papság tartott miséket, majd a keresztesek távozása után a görög ortodox egyház használta azt. 1808-ban megsérült egy tűzvészben, akkor az oltárlapot félredobták, és csak a mostani felújítások alatt lelték meg.