Az orosz–ukrán háború kezdete óta legalább háromszáz vállalatról tudunk, amely elhagyta Oroszországot, többek között légitársaságok, autógyártók, pénzintézetek. Ezek között a legnagyobb multinacionális vállalatok is megtalálhatók, mint például a McDonald's, a Starbucks vagy a Coca-Cola. Van azonban egy gazdasági ágazat, amelynek képviselői nem hajlandók erre.
A gyógyszer- és orvosieszköz-gyártók egymás után jelentik be, hogy nem hagyják el Oroszországot. Ezek a vállalatok egyébként kivételt képeznek az európai és amerikai szankciók alól. Indoklásuk szerint döntésüket humanitárius elvek vezérlik, miszerint az orosz polgároknak szükségük van gyógyszerekre és orvosi eszközökre. A gyógyszergyártó óriások döntését azonban mindezek ellenére egyre növekvő kritika és szkepticizmus fogadja.
Mi orvosi eszközöket gyártunk, melyek fontosak és sokszor életet mentenek! Továbbra is el fogjuk látni az országokat, ahol eddig jelen voltunk!
– mondta a kérdésről Scott Stoffel, az amerikai Abbott elnökhelyettese. A cég gyárt és forgalmaz gyógyszereket és orvosi eszközöket is Oroszországban, amelyeket főleg hasnyálmirigy- és májbetegek, illetve nőgyógyászati páciensek számára készítenek.
Az ugyancsak amerikai Johnson and Johnson szóvivője pedig megerősítette, hogy a cég továbbra is nyitva tartja Moszkvában, Szentpéterváron és Novoszibirszkben található irodáikat.
Ukrajnát és Oroszországot egyaránt el fogjuk látni létfontosságú egészségügyi termékekkel
– jelentette ki a vállalat szóvivője. Az orosz kereskedelmi miniszter mindenesetre felkészült a külföldről érkező gyógyszerek hiányára, úgy tűnik, azonban ettől nem kell félnie jelenleg.
Jeffrey Sonnenfeld, a neves amerikai Yale Egyetem professzora azonban más véleményen van. Szerinte a gyógyszergyártók érvelése félreérthető, de akár cinikusnak is tekinthető, mivel nem csak a gyógyszergyárak nyújtanak létfontosságú szolgáltatásokat. Ilyen erővel a bankok és a technológiai cégek is nyitva kellene hogy maradjanak.
Oroszország polgárai egy tragikus szituáció közepén találják magukat. Amennyiben mi továbbra is ellátjuk őket a mindennapi élethez szükséges termékekkel, akkor Putyin rezsimjét támogatjuk. Ezek a gyógyszergyárak a saját érdekeiknek megfelelően cselekszenek. Ha ez tovább folytatják, akkor nem életet mentenek, hanem további életeket oltanak ki, mivel az orosz gazdaságot támogatják!
– tette hozzá.
Amerikai tulajdonban lévő gyógyszer- és gyógyászatieszköz-gyártó cégek évtizedek óta jelen vannak Oroszországban. Közülük néhány egyenesen fokozta tevékenységét a Krím félsziget 2014-es elfoglalását követően. 2010-ben Vlagyimir Putyin, akkor még miniszterelnökként egy igen ambiciózus tervet tett közzé, mely szerint országát függetleníteni fogja a nyugati gyógyszergyártóktól. Ennek során a nyugati gyógyszergyártókat próbálta arra kötelezni, hogy Oroszországon belül gyártsák le azokat a termékeket, amelyeket ott kívánnak eladni. A további tervekben Oroszország gyógyszeripari hatalommá tétele is szerepelt.
A terv sikerét tükrözi többek között a koronavírus-járvány idején kifejlesztett, Szputnyik névre keresztelt vakcina, amit világszerte számos országban engedélyeztek, és a hazai piac ellátásán kívül sok millió adagban külföldre is sikerült eladnia Oroszországnak.
A multinacionális gyógyszeróriások közül többek között a Pfizer, Johnson & Johnson, Novartis, és Abbott gyárt gyógyszereket Oroszországban. Ezek egy részét generikumként forgalmazzák, egyes termékeket pedig orosz márkanév alatt.
A gyógyszergyártás mellett a gyógyszeróriások más módon is aktívak Oroszországban, többek között a gyógyszerek engedélyezését megelőző gyógyszerkipróbálásokban. Tavaly például a Pfizer Oroszországban próbálta ki nemrégiben engedélyezett koronavírus elleni gyógyszerét, a Paxlovidot. Az invázió kezdete előtt Oroszországban 3000-nél is több gyógyszerkipróbáló vizsgálat volt folyamatban. Ezen a téren egyébként Ukrajna is komoly szereplő, ott ugyanis legalább 500 gyógyszerkipróbálási vizsgálat zajlott a háborút megelőzően a BioWorld kimutatása szerint. Ebben a tekintetben a brit – svéd óriás, az AstraZeneca a vezető, amely egymaga 49 gyógyszerkipróbálási vizsgálatot szponzorál Oroszországban.
A nagy gyógyszergyártók az orosz – ukrán háborúra leginkább anyagi és természetbeni támogatásokkal reagáltak. Az Abbott kétmillió, a Pfizer pedig egymillió dollárt ajánlott fel humanitárius segélyekre. Mindkét cég vezetése sietve hozzátette azonban, hogy fontos feladatuknak tekintik Oroszország gyógyszerekkel történő ellátását is. Egyikük sem helyezte kilátásba oroszországi üzemei leállítását, illetve az oroszországi eladások szüneteltetését.
Ezzel egy időben főleg kisebb biotechnológiai cégek munkatársai nyílt levélben követelték az oroszországi befektetések és üzleti tevékenységek leállítását. A nyílt levél is egyetért azonban a gyógyszerek és élelmiszerek további biztosításával Oroszország részére.
Erre reagálva a brit GlaxoSmithKline kijelentette, hogy megszünteti Oroszországon belüli reklámtevékenységét, és sem az orosz kormány, sem pedig a hadsereg részére nem szállít több gyógyszert. Az orosz polgárok számára azonban továbbra is biztosítják a vakcinák, gyógyszerek és egyéb orvosi termékek ellátását.
Gyógyszereket szállítunk, nem hamburgert!
– Nell Minow, a ValueEdge Advisors elnökhelyettese kommentálta így a helyzetet. „Addig a pillanatig, amíg az Egyesült Államok közvetlenül nem áll háborúban Oroszországgal, folytatni fogjuk tevékenységünket!” – tette hozzá. Ennél talán csak következő megjegyzése volt érdekesebb, miszerint sok amerikai vállalat a második világháború alatt üzleti tevékenységet folytatott Hitler Németországával.
(Borítókép: Egy gyógyszertár Moszkva közelében 2021. november 12-én. Fotó: Yuri KADOBNOV / AFP)