A szakképzett munkaerő hiánya már régóta komoly gondot okoz Németországban, éppen ezért nem csoda, hogy az orosz–ukrán háborús konfliktus egészen új perspektívákat kínálhat a vezető európai gazdaságnak.
Robert Habeck gazdasági miniszter szerint Németországban jelenleg 390 ezer betöltetlen állás van, ám ha nem történik gyors változás, akkor ez a szám rövidesen elérheti az egymilliót is, ami már súlyos termelékenységi versenyhátrányt jelenthet a több mint nyolcvanmilliós országnak. Az orosz–ukrán háború kezdete óta több mint 300 ezren érkeztek Németországba. Többségében gyerekekről és nőkről van szó, mivel a háború miatt a 18–60 év közötti férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát. Stark-Watzinge oktatási és kutatási miniszter szerint a most érkezettek között sok a magasan képzett nő.
A minisztérium becslése szerint az ukrán menekültek 73 százaléka befejezte már a tanulmányait, és tíz százalékuk jól beszéli a német nyelvet is.
A nürnbergi Foglalkoztatáskutató intézet (IAB) nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlítás alapján rendkívül magas az ukrán oktatás színvonala. További érdekesség, hogy az egyetemi beiratkozás tekintetében Kijev jócskán lekörözi Berlint. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az ukrán nők általában jóval képzettebbnek számítanak, mint az ukrán férfiak.
Herbert Brücker közgazdász szerint a most érkezett felnőtt menekültek átlagéletkora magasabb a korábbi évek menekültjeihez képest, ami ugyancsak jó hír a német munkaerőpiac számára.
A beilleszkedés azonban nem könnyű az újonnan érkező ukránoknak, mivel sok bürokratikus akadállyal kell megküzdeniük ahhoz, hogy minden követelménynek megfeleljenek. Először is ideiglenes védelemért kell folyamodniuk a német hatóságoknál ahhoz, hogy munkavállalási engedélyt kapjanak. Nagy könnyítés, hogy március 18-ától ezt már online is megtehetik.
A tavaly felállt új német kabinet külön figyelmet fordít azokra az ágazatokra, ahol nagyon komoly munkaerőhiány tapasztalható. Idesorolható az IT-szektor, amely különösen csábító lehet az ukrán menekülteknek, hiszen Ukrajna az utóbbi években rendkívül nagy fejlődésen ment keresztül ezen a területen. Lényeges adat, hogy a háború kitörése előtt mintegy 300 ezren dolgoztak Ukrajnában az IT szektorban.
A számítástechnika mellett az építőipar és az egészségügy is olyan terület, amelyek népszerűek lehetnek az ukrán menekülteknek – hangsúlyozta Brückner.
az érkező munkaerő jelentős részét felszívhatja a már eddig is a külföldi idénymunkára támaszkodó mezőgazdaság is.
A Német Gazdaszövetség (DBV) már márciusban arra kérte a berlini kormányt, hogy gyorsítsa fel az adminisztrációs eljárásokat az ukrán menekültek esetében, hogy mielőbb munkába tudjanak állni, főképp az idénymunkák megkezdése előtt.
Az uniós országok közül számos, Magyarországon működő műszaki, illetve az élelmiszer-kiskereskedelemben ismert cég is jelezte, hogy szívesen foglalkoztatnának ukrajnai menekülteket. Mint arról korábban írtunk, a Media Markt már jelezte: munkaerő-toborzását kiterjeszti az Ukrajnából érkező, magyarországi menekültstátusszal rendelkező munkavállalókra is a vonatkozó kormányrendeletnek köszönhetően.
Az Aldi Magyarország válaszában kifejtette: a cégnél is több területen vannak nyitott pozíciók, így a bolti, a logisztikai és az informatikai területen is keres munkatársakat a lánc. Hozzátették: ezek a pozíciók, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás az Ukrajnából érkező menekültek számára is elérhetők.
A német szakszervezetek ennek ellenére borúlátók, mondván: az ukrán menekültek rendkívül kiszolgáltatottak, és úgy vélik, hogy sok helyen csak olcsó munkaerőként fogják alkalmazni őket. Robert Feiger, az IG Bau építőipari szakszervezet elnöke szerint aggodalomra ad okot, hogy a mezőgazdaságban idénymunkásként dolgozók 70 napig nem részesülnek társadalom- és egészségbiztosítási ellátásban.
A másik visszatartó erő a minimálbér, amelynek rendezésében még mindig nem tudtak megállapodni a szakszervezetek az egyes iparági képviselőkkel. Brückner szerint jelenleg a legfontosabb az ukrán menekültek megfelelő elszállásolása, biztosítani számukra az egészségügyi szolgáltatásokat, valamint munkaerőpiaci integrálásuk a különböző tartományokban.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) számításai szerint a háború kitörése óta Ukrajnából eddig több mint ötmillió ember hagyta el az országot. A legtöbben, mintegy 2,8 millióan Lengyelországba menekültek, Szlovákiába 342 ezren, Romániába pedig 757 ezren érkeztek eddig. Magyarországra eddig 625 ezer menekült érkezett.
(via Euractiv)
(Borítókép: Angelos Tzortzinis / AFP)