A műholdfelvételek elárulták, hogyan bővítették az oroszok a tömegsírt, ahová névtelenül temették a háború mariupoli áldozatait.
Egy amerikai magáncég, a Maxar Technologies tette közzé az árulkodó felvételeket, amelyeken az látszik, hogy miként nőtt március közepétől április közepéig a jeltelen sírok száma a Mariupoltól húsz kilométerre található falu temetőjében. Manus település temetőjének közvetlen közelében hatalmas területet tisztítottak meg az oroszok. A felvételen a fehérre keretezett két, négyzet alakú rész a régi falusi temető. Fölötte, illetve attól balra pedig az az irdatlanul nagy, az oroszok által megtisztított terület barna foltja látható, ahová temetik a halottakat. A kép felső részén keresztbe futó út alatt két-három sorban ott vannak az apró, fekete pöttyök, a friss sírhantok katonás rendben, egymás mellett.
A Maxar összegyűjti és időről időre közzéteszi az Ukrajnáról készült legfrissebb műholdfelvételeket. A tömegsírról készült fotókon látszik, hogy nemrégiben mintegy kétszáz új sírhant bukkant fel a képeken – írja összefoglalójában az Al Jazeera. Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere Telegram-posztjában arról írt, hogy mintegy kilencezer civilt temethetnek majd az orosz katonák a tömegsírba, amely méreteiben jóval nagyobb, mint amekkorát a Kijev közelében fekvő Bucsánál találtak.
A polgármester szerint
a XXI. század legnagyobb háborús tömeggyilkossága zajlik Mariupolban. Ez az új Babij Jar!
Ezzel az 1941-es, Kijev melletti tömegmészárlásra utalt, amikor a nácik 32 ezer ukrajnai zsidót végeztek ki és temettek közös sírba. Majd úgy folytatta, hogy „Hitler zsidókat, romákat és szlávokat öletett meg, Putyin pedig most az ukránokat akarja elpusztítani. Több tízezer mariupoli lakos halt meg eddig.”
Az Azovi-tenger partján fekvő, egykor virágzó kereskedelmi kikötőváros utolsó ukrán védői az Azovstal acélgyár területére szorultak vissza. A nyolcvan százalékban romokban heverő várost egyébként már az oroszok ellenőrzik. A BBC-nek beszélt kétségbeejtő helyzetükről a zömében szélsőjobbosokat soraiban tudó Azov ezred egyik parancsnokhelyettese, aki fegyvereseivel utolsóként harcol az acélműben.
Elmondása szerint az acélgyár is már szinte a földdel vált egyenlővé, és az oda menekült civilek és fegyveresek a hatalmas föld alatti alagútrendszerben, illetve a szerelőcsarnokok, műhelyek épen maradt részeiben kerestek menedéket. Szvjatoszlav Palamar utalt arra is, hogy
az elmúlt hetekben az oroszok hajókról is lőtték az acélművet, valamint kazettás bombákat dobtak le, és bunkerek elpusztítására szánt rombolóbombákat is bevetettek. A gyár területén szinte minden épület összedőlt, leomlott. Sokfelé rekedtek civilek a romok alatt, de a számukat még megbecsülni sem lehet.
Mint mondta, többször kérték, hogy legalább a civileket engedjék ki a gyár területéről, hiszen vannak közöttük idős emberek és néhány hónapos csecsemők is. A kérést az oroszok megtagadták. Gyógyszereik elfogytak, noha mintegy ötszáz sebesült katona van a föld alatti alagútrendszerben, sokuknak orvosi ellátásra lenne szüksége, van, akinél azonnali amputáció kellene. Számos elesett bajtársuk teteme is velük van a kazamatákban, mert ukrán ellenőrzés alatt álló területen szeretnék majd tisztességgel eltemetni földi maradványaikat.
Szavai egyébként egybecsengenek azzal, amit néhány napja mondott az Azovstalba menekült 36. ukrán tengerészgyalogos dandár egyik egységének parancsnoka. Ő arra kérte kétségbeesetten a világot, hogy küldjenek segítséget értük, mert maguktól élve soha nem fognak kikerülni az acélgyár romjai közül.
A kikötőváros az Azovi-tenger egyik stratégiai pontján fekszik, és a háború eltelt két hónapja alatt sem tudták elfoglalni. Ha elesik, akkor semmi sem állítja meg az oroszokat, hogy egybefüggő folyosót nyissanak a szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaság, valamint a 2014-ben annektált Krím félsziget között. Ezt a jelentős területet lekanyarítva teljes egészében hozzácsaphatják Oroszországhoz.
És ha még egy népszavazást is rendeznek a területen, amely esetleg az elszakadást támogatja, akkor – hasonlóan a Krímben tartott, nem túl szabályos referendumhoz – Putyin elnök bátran lobogtathatja a támogató végeredményt az őt területrablással vádolók előtt. Ugyanakkor május 9-én ismét lehet rendezni egy nagy katonai parádét Moszkvában, a Vörös téren, hiszen be lehet majd jelenteni, hogy Mariupolt felszabadították az ukrán megszállás alól.
(Borítókép: Orosz katona áll egy égő épület előtt Mariupolban, Ukrajnában 2022. április 21-én. Fotó: Reuters / Chingis Kondarov)