Újra Emmanuel Macron lett Franciaország elnöke. A verseny nem volt olyan szoros, mint azt az elemzők gondolták, várhatóan Macron a szavazatok 57,6-58,2, Marine Le Pen pedig 41,8-42,4 százalékát szerezhette meg.
Vasárnap este 8 órakor megérkeztek a 2022-es francia elnökválasztás első becslései, amelyek alapján Emmanuel Macron 16,4 százalékos fölénnyel rendelkezett vetélytársával, Marine Le Pennel szemben. Ugyan a számok csak az első becslések voltak, a Nemzeti Tömörülés jelöltjének nem sikerült felülkerekednie Macronon.
Az idei francia elnökválasztás több szempontból is érdekesen alakult: közel rekordszámú francia szavazott tartózkodással, és rekordszámú polgár szavazott egy szélsőjobboldali jelöltre.
A második fordulóra a szavazók a szokásosnál kevésbé voltak mozgósíthatók. A Harris Interactive, az Ipsos-Sopra Steria és az Elabe közvélemény-kutató intézetek legfrissebb becslései szerint a választási részvétel 71,8 százalékos lesz, 28,2 százalékos tartózkodással.
Soha nem regisztráltak még ilyen magas tartózkodási arányt egy elnökválasztás második fordulójában Franciaországban, kivéve az 1969-es rekordot, amikor a baloldali szavazók tömegesen nem voltak hajlandók választani Georges Pompidou és Alain Poher között – számolt be a Le Monde.
Hatalmas tiltakozás fut végig a közönségen a párizsi Pavillon d’Armenonville-ben, ahol Marine Le Pen tartja választási estjét. Amikor kiderült Emmanuel Macron győzelme, a helyszínen várakozó szavazótábor egyszer csak egyhangú pfujolásba kezdett.
A színpad közelében a kamerák előtt egy fiatal aktivista azonban azt kiáltotta: „Rekord!” – gratulálva Marine Le Pen 42 százalékához, amely a legmagasabb szavazati arány, amit egy szélsőjobboldali jelölt valaha kapott.
Ezzel szemben Marine Le Pen úgy véli, hogy 41,8 százalék körüli eredménye „elsöprő győzelem”. Bár a Nemzeti Tömörülés elnöke elismerte a vereségét, hozzátette: kitartóan folytatja elkötelezettségét Franciaország és a francia nép iránt.
Ma nem neheztelek, és nem haragszom. Ezerszer eltemettek minket, és a történelem ezerszer bebizonyította, hogy tévedtek azok, akik megjósolták vagy remélték eltűnésünket
– mondta, majd kiemelte: készen áll együttműködni mindazokkal, akik szembe akarnak szállni Macronnal.
Száz és kétszáz közötti számú tüntető gyűlt össze a párizsi Les Halles-negyedben nem sokkal este 8 óra után. Újabb és újabb, tüntetést hirdető események jelentek meg a közösségi oldalakon, miután kiderült Emmanuel Macron szavazati előnye.
A gyülekező emberek a következő mondatokat skandálják:
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság Emmanuel Macron győzelmét Európa győzelmeként értékelte:
Gratulálok Emmanuel Macronnak, várakozással tekintek a kiváló együttműködésünk folytatására. Együtt előre visszük Franciaországot és Európát
– írta a Twitteren az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.
Többek között Olaf Scholz német kancellár, Mark Rutte holland miniszterelnök, Klaus Iohannis román elnök, Aleksandar Vučić szerb elnök és Luigi Di Maio, Olaszország külügyminisztere is gratulált Emmanuel Macronnak a választási győzelméhez.
Ezzel ellenben Jean-Luc Mélenchon, az első forduló harmadik legesélyesebb jelöltje azt mondta: Emmanuel Macron az 5. köztársaság legrosszabbul megválasztott elnöke. A szélsőbaloldali jelölt aztán Marine Le Penre terelte a szót:
Marine Le Pen egyértelműen vereséget szenvedett. Franciaország egyértelműen elutasította, hogy rábízza a jövőjét, és ez nagyon jó hír népünk egysége szempontjából.
Az alábbi adatok csupán becslések. A közvélemény-kutatók az előrejelzéseiket azokra a szavazatokra alapozzák, amelyek este 7 óra óta már le lettek jelentve a szavazóirodákban. Ezt követően ezeket a nyers adatokat több tényezővel kiigazítják, aminek köszönhetően egy reprezentatív mintát kapunk.
Ugyan a két jelölt százalékai az este folyamán a szavazatok összeszámlálásával még módosulhatnak, de az eltérés csupán minimális lesz.
Tehát ennek alapján kijelenthető, hogy Emmanuel Macron győzelme már biztos.
Sok francia felvetette a kérdést, hogy mi történt volna akkor, ha a választás eredménye döntetlenre jött volna ki. A Le Monde tudósítói szerint erre az esetre egy külön választási jogszabály létezik, amely alapján az idősebbik jelölt nyeri meg a választást.
Azonban Franciaországban az elnökválasztást nem szabályozzák választási jogszabályok, csakis az alkotmány lenne képes egy ilyen eshetőségre szabályt hozni, azonban abban nincsen semmi előírás erre vonatkozóan. Tehát amennyiben mindkét jelölt 50 százalékot ért volna el, abban az esetben új szavazást kellett volna kiírni.
(Borítókép: Emmanuel Macron 2022. április 24-én. Fotó: Nathan Laine / Bloomberg / Getty Images)