A bejelentést ismertető Politico azt írja, hogy az Európai Bizottság biztosi kollégiumában született meg a döntés, amelyet így valamennyi biztos elfogadott.
A most induló eljárás hónapokig, akár fél évig is eltarthat, végül a tagállamok tanácsa dönt a bizottság javaslatáról, hogy milyen pénzügyi büntetőintézkedések lépjenek életbe, természetesen kellő arányban a jogsértésekkel. A források csökkentéséről csak minősített többséggel lehet dönteni. Ez azt jelenti, hogy az uniós tagállamok legalább 55 százalékának kell támogatni a javaslatot, képviselve az unió lakosságának minimum 65 százalékát – hívja fel a figyelmet a Politico.
Már egy héttel a mostani döntés előtt nem sok jóval kecsegtetett, amit Brüsszelben az igazságügyi uniós biztos mondott az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján. Didier Reynders szerint az Európai Bizottság nem tud beszámolni pozitív fejleményekről a jogállamiság magyarországi helyzetével kapcsolatban. Egyben reményét fejezte ki, hogy a folyamatban lévő eljárások lehetővé teszik a magyar hatóságok számára, hogy megfelelően reagáljanak az Európai Bizottság által megfogalmazott aggályokra.
Közölte, az Európai Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a közös értékek megsértése miatt, köztük az akadémiai szabadsággal, valamint a civil társadalmi szervezetek, a migránsok és a szexuális kisebbségekhez tartozók jogaival összefüggésben. Nemrégiben az uniós bizottság eljárást indított a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban is, amire választ vár Magyarországtól, mielőtt arról döntene, hogy az Európai Unió Bírósága elé vigye-e az ügyet – mondta.
Kijelentette: az Európai Bizottság elítéli a szexuális kisebbségekhez tartozók bármilyen megkülönböztetését, az ellenük elkövetett erőszakot és gyűlöletkeltést. Az Európai Unió értékeit és az alapvető jogokat kivétel nélkül minden uniós tagországnak és hatóságainak tiszteletben kell tartania – hangsúlyozta. Didier elmondta, az Európai Unió az uniós forrásokkal kapcsolatos feltételességi mechanizmussal rendelkezik. Az Európai Bizottság a mechanizmus keretében folytatható eljárás megindításáról dönthet Magyarországgal szemben azt követően, hogy megvizsgálta a novemberben küldött, a kérdésekre adott magyar válaszokat – közölte.
Magyarország esetében „blokkolták” a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alap forrásainak kifizetését.
A források lehívását lehetővé tevő magyar terv ugyanis nincs elfogadva, az Európai Bizottságnak előbb látnia kell az országspecifikus ajánlásoknak megfelelő valódi reformok megvalósulását.
Az Európai Bizottság egyik tisztviselője a mostani döntést szinte szó szerint azzal indokolta, amivel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki már április elején hivatalosan is bejelentette a fegyelmi eljárás megindítását, amikor felszólalt az Európai Parlamentben.
Magyarországon elsősorban a korrupció jelent problémát, a 7-es cikk szerint indul eljárás az országgal szemben. Folyamatosan tárgyaltunk az uniós helyreállítási alapról (RRF), itt a korrupcióellenes fellépés a legfontosabb feltétel a részünkről
– jelentette ki a bizottsági elnök.
Ez az első alkalom, hogy az unió kipróbálja új eszközét, amelynek célja, hogy megakadályozza a visszaélést a közös kiadásokkal. Ebbe az irányba tett jelentős lépés volt az is, amikor idén februárban az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéletet hirdetett, elutasítva Magyarország és Lengyelország keresetét a jogállamisági perben.
Az Európai Unió Bírósága a döntésével kapcsolatban közölte: a jogállamisági mechanizmust a megfelelő jogalappal fogadták el, összeegyeztethető az uniós szerződések 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Európai Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.
Indoklásában a bíróság kimondta: a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van rá, mert valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve az, ha ez kellően és közvetlenül érinti az uniós költségvetést.
Az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet előzménye, hogy 2021. január 1-je óta hatályban van az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet. Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország úgy véli, hogy az ellentétes az uniós joggal, ezért mindkét tagállam pert indított 2021 márciusában.
A két ország azt kifogásolja a jogszabállyal kapcsolatban, hogy az a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással bünteti.
Tavaly decemberben az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka közölte: nem áll ellentétben az Európai Unió jogrendjével, hogy jogállamisági feltételek teljesítéséhez kössék a tagországoknak járó támogatások kifizetését.
(Borítókép: Kenzo Tribouillard / Pool / REUTERS)