A lengyel, a magyar, a cseh és a szlovák válaszadók eredményeit a Guardian közölte, az eddigi – állításuk szerint legnagyobb – közvélemény-kutatás alapján, amelyet ebben a témában végeztek. A felmérés a lap szerint az Európai Bizottság által előkészítés alatt álló sajtószabadságról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódik majd, és a folyamat részét képezi. A felmérést 4069 ember bevonásával végezték 16 nap alatt februárban, az orosz invázió előtt.

Misha Glenny, a Szerkesztői Függetlenségi Bizottság elnöke – amely a felmérés elkészítését a Nemzetközi Sajtóintézet cseh bizottságával együtt megrendelte – óva intette az EU-t attól, hogy „az orosz háborúban a nyugati politika érvényesítésében betöltött szerepe jutalmaként figyelmen kívül hagyja Lengyelország vétkeit”. Hasonlóan fogalmazott Magyarországgal kapcsolatban is, és emlékeztetett, hogy a magyar állam megtagadta a fegyverek szállítását Ukrajnába, valamint akadályozza az energiafüggőség enyhítését Európában.

A négy országban a megkérdezettek 71 százaléka támogatta, hogy a kormány hozzon olyan szabályokat, amelyek a szólasszabadságot védik, míg 59 százalékuk az iránt fejezte ki támogatását, hogy az EU-nak több jogkört biztosítson a média szabadságának védelmében.

A legmagasabb adatot, 63 százalékot Lengyelországban rögzítették, ahol a felmérés szerint a jobboldali Jog és Igazságosság pártot  (PiS) vádolják azzal, hogy „agresszíven megtámadta a független médiát”, és folyamatosan beavatkozik a közszolgálati műsorokba.

Magyarországon a válaszadók 47 százaléka szerint nem szabad a magyar sajtó, míg 30 százalékuk értékelte azt szabadnak.

A legmagasabb arányban Csehországban mondták azt, hogy a média független. Ott a válaszadók 47 százaléka nyilatkozott pozitívan.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)