Nem volt meglepő az újonnan alakult Szabadság Mozgalom győzelme Szlovéniában, mert az embereknek elegük lett a Jansa-kormányból és bizalmat szavaztak egy váratlanul feltűnt új szereplőnek a helyi politikában. Az okokról kérdeztük Kiss Rajmundot, az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Diplomáciai műhelyvezetőjét.
Újdonság talán az, hogy egy korábban nem létező párt nyert Szlovéniában, hiszen az új miniszterelnök, Robert Golob, 2022 januárjában lett a Szabadság Mozgalom nevű zöld párt elnöke és nyerte meg a választásokat. Tulajdonképpen azért nyert Golob, mert pártja gyűjtötte be a korábbi baloldali szavazatokat, tehát elmondható az alakulatról, hogy egy liberális, zöld, baloldali formáció.
Kiss Rajmund hangsúlyozta, hogy bár baloldali győzelem született az országban, azonban a régi baloldal gyakorlatilag megsemmisült, mert nem érte el a négyszázalékos parlementi küszöböt Marjan Sarec volt miniszterelnök balközép pártja (LMS) és Alenka Bratusek volt kormányfő pártja (SAB) sem.
2020-ban nem voltak választások Szlovéniában. Akkor egy nyugdíjrefom miatt bukott meg a kisebbségi kormány, mert a szavazók 2018-ban, az előző választásokon, nem arra adtak felhatalmazást, hogy Janez Jansával és a Szlovén Demokrata Párttal kormányozzanak együtt, ami később mégis bekövetkezett. A Jansa-kormány 2020 márciusában lépett hivatalba, és az nem volt egy könnyű időszak, mert berobbant a világjárvány, majd az azt követő gazdasági lassulás, amely azonban nem érintette annyira súlyosan a szlovén gazdaságot.
A bukás előszele és a környezetvédelmi érzékenység mutatója volt az a felháborodás, amikor tavaly tavasszal elfogadták egy vízügyi törvény módosítását, amely lehetővé tette volna a folyók, tavak és a tengerparton kisebb sport és turisztikai vendéglátóhelyek létesítését. Az ezzel kapcsolatban kiírt népszavazáson a tervezetet 87 százalékos többséggel szavazták le az emberek. A referendum ilyen arányú elutasítása már jól mutatta, hogy a szlovén szavazók érzékenyek a környezetvédelmi kérdésekre.
Ha számokban nézzük, akkor azt látjuk, hogy míg négy éve a szlovén választók 52 százaléka voksolt, addig 2022-ben már mintegy 70 százalékos volt a részvételi arány.
Borut Pahor államfő már vasárnap kijelentette, hogy a relatív győztesnek, vagyis elsőként Robert Golobnak ad mandátumot a kormányalakításra. Ez után a parlamentnek legkorábban 48 óra múlva, legkésőbb 7 napon belül szavaznia kell a miniszterelnök-jelöltről. Golob is jelezte már, hogy a szocdemekkel szeretne koalíciót alakítani. Vagyis Golob Szabadság Mozgalmának 41 és a szociáldemokraták 7 képviselői helye már kényelmes mozgásteret enged majd az új kormánynak a 90 fős szlovén parlamentben.
A 90 mandátumból egy-egy jár a magyar és az olasz kisebbségnek. Jelenleg mintegy 15 ezer magyar él a Muraközben. A garantált magyar kisebbségi képviselői helyet – amelyért hárman indultak – ismét Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke szerezte meg. Ő egyébként jó kapcsolatok ápolt a korábbi Jansa-kormánnyal is.
„Szlovénia fontos partnere Magyarországnak, és az a célunk, hogy a közös érdekek mentén alakítsunk ki jó kapcsolatot az új ljubljanai vezetéssel is” – hangsúlyozta az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskola Diplomáciai műhelyvezetője.
(Borítókép: Robert Golob, a szlovén balközép Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda) vezetője beszédet mond a Borut Pahor szlovén elnökkel folytatott találkozója után Ljubljanában 2022. április 26-án. Fotó: MTI/AP)