Miközben mi még a koronavírus-járvánnyal foglalkozunk, a tudósok már megjósolták a következő pandémiát.
A Georgetown Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Nature című folyóiratban „Az éghajlatváltozás növeli a fajok közötti vírusátvitel kockázatát” című cikkben tette közzé megállapításait, amit az Interesting Engineering szemlézett.
A tanulmány szerint az éghajlatváltozás lesz a legjelentősebb kockázati tényező a betegségek megjelenése szempontjából,
megelőzve az olyan problémákat, mint az erdőirtás, a vadon élő állatok kereskedelme és az ipari mezőgazdaság.
Az elmúlt évtizedekben a legtöbb, újonnan megjelenő betegséget – például a SARS, az ebola, a zika – és a még tartó Covid–19-világjárványt is zoonózisos, vagyis állatról emberre terjedő fertőző betegségeket hordozó vírusok és baktériumok okozták.
Ez azt mutatja, hogy egy állatról emberre átterjedő vírusnak jelentős következményei lehetnek.
Ahogy a Föld éghajlata tovább melegszik, a kutatók azt jósolják, hogy a vadon élő állatok kénytelenek lesznek áttelepíteni élőhelyeiket olyan régiókba, ahol nagy az emberi populáció, ami növeli az emberre történő „vírusugrás” kockázatát. Ez pedig a következő világjárványt eredményezheti.
A fajok új élőhelyekre való áttelepülése során, amikor az állatok először találkoznak más emlősökkel, több ezer vírust fognak átadni egymásnak – állítja a tanulmány.
Ezek a helyzetek számos lehetőséget teremthetnek az olyan vírusok számára, mint az ebola vagy a koronavírusok arra, hogy új területeken és új állatfajokban bukkanjanak fel. Ugyanakkor nehezebbé válik a vírusok nyomon követése, és könnyebben terjedhetnek át egy „ugródeszkának” használt fajon keresztül az emberre.
„A vadon élő állatok kereskedelmében tapasztalható kockázatok a legnagyobbak” – mondta Colin Carlson PhD, a Georgetown Egyetem Orvosi Központ Globális Egészségtudományi és Biztonsági Központjának adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője.
Azért aggódunk emiatt, mert az állatok természetellenes kombinációkban való összehozása lehetőséget teremt a vírusmegjelenési folyamatokra – mint ahogy a SARS a denevérekről a cibetfélékre, majd a cibetfélékről az emberekre terjedt át.
A denevéreket, amelyek az új vírusmegosztások többségének fontos szereplői, jelentősen érintheti a hőmérséklet emelkedése. Repülési képességük segít nekik abban, hogy nagy távolságokat tegyenek meg, és több vírust osszanak meg. A vírusok megjelenésében játszott elsődleges szerepük miatt pedig Délkelet-Ázsiát, a denevérdiverzitás globális gócpontját érintheti ez a veszély a legnagyobb mértékben.
Ha a vírusok szokatlan sebességgel kezdenek el ugrálni a gazdafajok között, a természetvédelemre és az emberi egészségre gyakorolt hatások elképesztőek lehetnek.
„Ez a mechanizmus egy újabb réteget ad hozzá ahhoz, hogy az éghajlatváltozás hogyan fenyegeti az emberi és állati egészséget” – ezt már Gregory Albery, a Georgetown Egyetem Művészeti és Tudományos Főiskolájának Biológiai Tanszékének posztdoktori munkatársa, a tanulmány társszerzője állította.
Nem világos, hogy ezek az új vírusok pontosan hogyan hathatnak az érintett fajokra, de valószínű, hogy sok közülük új természetvédelmi kockázatot jelent majd, és újszerű járványok megjelenését táplálja az emberekben.
A tanulmány szerzői szerint a megoldás az, ha a vadon élő állatok betegségfelügyeletét valós idejű környezeti változásvizsgálatokkal párosítják.
Az újabb járványok megjelenésére vonatkozóan hazai kutatások is zajlanak, erről, valamint arról, hogy a következő évtizedekben további járványokra számíthatunk, Jakab Ferenc beszélt az Indexnek.
(Borítókép: Omar Marques / Anadolu Agency / Getty Images)