Az elmúlt években nem volt elég határozott az USA külpolitikája Ukrajnával kapcsolatban, amit aztán Vlagyimir Putyin könyörtelenül kihasznált.
Az elmúlt évek során az Egyesült Államok vegyes jelzéseket küldött azzal kapcsolatban, hogy mi is a terve Ukrajnával, aztán végül Vlagyimir Putyin lépett – írja a New York Times. John F. Kerry, Barack Obama egykori külügyminisztere még a 2014-es majdani tüntetések után jelentette ki, hogy az oroszpárti Viktor Janukovics ukrán elnök elüldözése után az USA támogatni fogja az újonnan megalakuló, demokratikus kormányzatot.
Azonban az oroszok nem sokkal később bevonultak a Krím félszigetre, utána pedig Kerry arra figyelmeztetett, hogy
egyértelmű, hogy Oroszország keményen dolgozik azért, hogy ürügyet találjon a további invázióra.
Ma, a Krím bekebelezése után nyolc évvel, Kerry szavai kísértetiesen hatnak.
Ezen időszak alatt három amerikai elnök is megfordult a Fehér Házban: Barack Obama, Donald Trump és Joe Biden. Ez is lehet az oka annak, hogy vegyes jelzéseket küldött az amerikai adminisztráció Ukrajnával kapcsolatban. Mindeközben Putyin folyamatosan figyelte Washington lépéseit, és várta, hogy eljöjjön az ő ideje.
„Az irányelveink és a kereteink is folyamatosan változtak Ukrajnával kapcsolatban” – nyilatkozta Fiona Hill, Oroszország- és Eurázsia-szakértő, aki Joe Biden elnöksége előtt mind a Trump-, mind az Obama-adminisztrációnak tanácsadója volt.
Úgy gondolom, hogy újra kell fogalmaznunk, miért is számít Ukrajna
– tette hozzá.
Két hónappal a háború kitörése után az Egyesült Államok egy, a demokratikus értékek és az autoriter rendszerek közötti nagy csataként tekint a fegyveres konfliktusra. Joe Biden Varsóban kijelentette, hogy a második világháború utáni világrend számára ez egy közvetlen és rendkívül veszélyes fenyegetés.
Az USA fegyvereket és humanitárius segélyt is nyújtott Ukrajnának, emellett olyan szankciókat fogadott el, amelyekkel megpróbálja Oroszországot elvágni a globális piacoktól. Emellett Antony Blinken külügy- és Lloyd Austin védelmi miniszter nemrég Ukrajnába utazott, hogy az Egyesült Államok támogatásáról biztosítsa az országot.
Vasárnap Volodimir Zelenszkij elnökkel tárgyaltak a katonai segélyekről Kijevben. Austin azt nyilatkozta, hogy a Pentagon kiterjeszti az ukránok fegyverrendszerekkel kapcsolatos kiképzését. Az Egyesült Államok ráadásul a héten visszaküldi diplomatáit Ukrajnába.
Az amerikai tisztviselők szerint Biden sok tekintetben megpróbálja bepótolni az Egyesült Államok Kijevvel szembeni – éveken át tartó – döntésképtelenségét. 1991 óta az amerikai tisztviselők felismerték az ország stratégiai jelentőségét, miközben Oroszország a Szovjetunió felbomlása után nehezen tudott talpra állni.
Ukrajna nélkül Oroszország megszűnik birodalom lenni
– írta egy 1994 márciusi esszéjében Zbigniew Brzezinski, aki Jimmy Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt.
A következő évtizedben azonban a NATO nem foglalkozott Ukrajnával, nehogy feldühítse Oroszországot, amelyet egyes tagállamok fontos gazdasági partnernek és energiaszolgáltatónak tekintettek, és remélték, hogy demokratikusabb és kevésbé fenyegető hatalommá fejlődik majd.
A balti államok 2004-ben csatlakoztak a NATO-hoz, négy évvel később pedig George W. Bush elnök nyilvánosan támogatta Ukrajna erre irányuló törekvését. A nyugat-európai országok azonban vonakodtak. Ma Ukrajna nem tagja a NATO-nak, és nem is része az Európai Uniónak.
Évekkel Bush kijelentése után viszont Janukovics megpróbálta közelebb vinni az országot Oroszországhoz, ami tömeges tiltakozásokat váltott ki 2013 novemberében, amikor nem volt hajlandó aláírni a régóta tervezett megállapodást az Európai Unióval. Ez vezetett 2014-ben a kijevi zavargásokhoz.
A biztonsági erők februárban tüzet nyitottak Kijev központjában tüntetőkre, és több tucatnyian meghaltak. A tiltakozók azonban állták a sarat, és kivívták a közvélemény szimpátiáját Európában és az Egyesült Államokban, Janukovics pedig Oroszországba menekült.
Napokkal később Putyin elrendelte a Krím bekebelezését, amit pedig egy hosszas kelet-ukrajnai háború követett, amelyben Kijev az oroszok által támogatott szeparatista erőkkel harcolt. Megközelítőleg 13 ezer ember halt meg a háború 2014-es kitörése óta.
Obama megfogadta, hogy az Egyesült Államok soha nem ismeri el a Krím Oroszország általi annektálását, és gazdasági szankciókat vezetett be, de munkatársai későbbi beszámolóikban azt írták, hogy
az amerikai elnök szkeptikus volt Ukrajna korrupt kormányzatával szemben.
2014 és 2016 között több mint 1,3 milliárd dollár támogatást nyújtott Ukrajnának, de Obama nemet mondott, amikor nemzetbiztonsági csapata, köztük Biden és Kerry, fegyverek küldését javasolta Kijevbe. Obama védői között volt Blinken, akkori külügyminiszter-helyettes, az USA jelenlegi vezető diplomatája.
Sem az Obama-adminisztráció, sem a legfontosabb európai szövetségesei nem hitték, hogy Ukrajna készen áll a NATO-csatlakozásra. De a feszültségek a szövetségben egyre nőttek, mivel az európaiak kereskedelmi kapcsolatokat és energiaügyleteket igyekeztek fenntartani Oroszországgal.
Volodimir Zelenszkij egykori humorista elsöprő győzelmet aratott az ukrajnai elnökválasztáson 2019 áprilisában, melynek egyik oka az a kampányígérete volt, hogy fölszámolja a korrupciót. Emellett hivatali ideje során arra törekedett, hogy a Donyec-medence kérdését tárgyalásos úton rendezze Putyinnal.
„Az új ukrán elnök tudta, hogy szüksége van az Egyesült Államok és az amerikai elnök támogatására” – mondta William Taylor, aki 2019 júniusában kezdte második időszakát ukrajnai nagykövetként.
Zelenszkij megpróbált találkozót megbeszélni Trumppal a Fehér Házban. De Trumpnak már hivatalba lépése előtt is negatív véleménye volt Ukrajnáról, részben korábbi kampányfőnöke, Paul Manafort hatására, aki több mint 60 millió dollárt keresett azzal, hogy konzultált egy oroszbarát ukrajnai párttal.
Az Egyesült Államok politikája azonban egészen más úton haladt. 2017 decemberében, nemzetbiztonsági munkatársai és a Kongresszus nyomására Trump beleegyezett abba, amit Obama nem tett meg:
jóváhagyta a Javelin páncéltörő rakéták Ukrajnának történő eladását.
Azonban 2019-ben a Fehér Ház 391 millió dolláros, Ukrajnának nyújtott katonai segélyt fagyasztott be, beleértve a Javelineket is – állapították meg később a kongresszusi nyomozók.
Ez megteremtette a terepet a július 25-i telefonbeszélgetéshez Trump és Zelenszkij között. „Szeretném, ha megtenne nekünk egy szívességet” – mondta Trump.
Zelenszkij szeptemberre ütemezett egy CNN-interjút, hogy bejelentse az egyik vagy mindkét ügyet, amelyről Trumppal beszélgettek. Az interjúra azonban nem került sor, mert az újságírók elkezdtek tudósítani a katonai segélyek felfüggesztéséről, és az Ukrajnával rokonszenvező törvényhozók kitartottak amellett, hogy a felfüggesztett segélyről faggatják a Fehér Házat.
Szeptember 9-én a képviselőház három bizottsága vizsgálatot jelentett be a nyomásgyakorlással kapcsolatban, miután megvizsgálták a júliusi telefonhívásra hivatkozó bejelentői panaszt. A Trump-adminisztráció végül szeptember 11-én adta ki a segélyt. Mike Pompeo külügyminiszter ezután 2020. január 31-én Kijevben találkozott Zelenszkijjel.
Ennek ellenére Zelenszkij nem volt meggyőződve arról, hogy az Egyesült Államok megbízható szövetséges
– mondta Marie Yovanovitch korábbi ukrajnai nagykövet. Amerikai tisztviselők szerint ebben az időszakban Putyin már érzékelte a gyengeség egyes jeleit az Egyesült Államokon.
A választások után Biden sem Ukrajnát helyezte előtérbe, sokkal fontosabb volt a világjárvány és a gazdasági hatások kezelése. Ugyanakkor Blinken külügyminiszter már 2021 májusában az elnök támogatásáról biztosította Ukrajnát Kijevben.
Viszont azzal a céllal is látogatott Kijevbe, hogy politikai és gazdasági változásokra kényszerítse Ukrajnát. Közvetlenül a látogatás előtt azonban Zelenszkij kormánya leváltotta a legnagyobb állami energiavállalat vezérigazgatóját, akit nyugati tisztviselők dicsértek átláthatóságáért.
A külügyminisztérium úgy ítélte meg a lépést, hogy ez csak egy újabb példája annak, hogy az ukrán vezetők kormányzási gyakorlata helytelen. Blinken Kijevben azt mondta az újságíróknak, sürgeti Ukrajnát, hogy
megerősítse államiságát intézmények kiépítésével, reformok előmozdításával és a korrupció elleni küzdelemmel.
Ezek az aggodalmak viszont elhalványultak Oroszország növekvő katonai fenyegetése miatt. Putyin megkezdte a csapatok összevonását Ukrajna határai mentén. Őszre a létszámuk megközelítette a 100 ezer főt. 2022 januárjában Blinken visszasietett Kijevbe további egyeztetésekre, mielőtt egy sebtében megbeszélt találkozót folytatott Genfben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, a háború elhárítására irányuló utolsó kísérleteként.
De Oroszországot ez nem riasztotta el, Washington és Moszkva között pedig azóta is erősen korlátozottak a magas szintű kapcsolatok. Blinken gyakran egyeztet Kulebával, hogy közvetítse az amerikai támogatást, amely – legalábbis a segélyek tekintetében – nagyobb volt, mint bármikor az Ukrajna függetlenségének kikiáltása óta eltelt három évtizedben.
(Borítókép: Egy ukrán zászló lobog lerombolt épületek között Borodjanka városában 2022. április 17-én. Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP)