Magyarország és Kirgizisztán a stratégiai partnerség szintjére emelte együttműködését az elmúlt időszakban, amiből mindkét fél sokat profitált, és már megszülettek a kapcsolat további fejlesztéséhez szükséges döntések – jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Biskekben.
A tárcavezető kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel közös sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Közép-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, így a továbbiakban is fontos helyet fog elfoglalni a magyar külgazdasági törekvésekben.
Arról számolt be, hogy néhány napja megkezdte operatív működését a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap, amelyhez a kormány ötmilliárd forint forrást biztosított a magyar cégek kirgizisztáni beruházásainak támogatására. Ennek nyomán pedig már zajlik az első projektek előkészítése: előrehaladott tárgyalások folynak vízerőművek építéséről, élőállatok szállításáról, bankautomaták exportjáról, komplett öntözési és csatornarendszerek létrehozásáról.
Hozzátette, hogy mindehhez megvannak a kellő alapok, miután tavaly 47 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amelynek értéke így meghaladta a 12 millió dollárt – idézi a közleményt az MTI.
Szijjártó Péter ezután érintette az ukrajnai háború témáját, amelynek szavai szerint minden perce biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára; negatív hatásai még a magyar-kirgiz viszonyban is nyomon követhetők, mivel a válság miatt várat magára a közvetlen légi összeköttetés megteremtése Budapest és Biskek között.
Magyarország minél előbb békét akar Ukrajnában, ez mindannyiunk érdeke
– fogalmazott. A miniszter végül fontosnak nevezte, hogy ne jöjjenek létre újabb biztonsági fenyegetések a közép-ázsiai régióban, Afganisztán ne váljon ismét migrációs hullámok kiindulópontjává, eredményes legyen a terrorizmus elleni harc és sikerüljön gátat szabni a szélsőséges ideológiák terjedésének.
Ezzel kapcsolatban szorgalmazta, hogy az Európai Unió fokozottabban támogassa Kirgizisztán ezen a téren végzett áldozatos munkáját, és mielőbb írják alá az új együttműködési megállapodást az országgal. Aláhúzta: a blokknak meg kellene dupláznia a közép-ázsiai országok határvédelmére szánt támogatásai összegét.
Szijjártó Péter közösségi oldalára feltöltött bejegyzés szerint a Kirgizisztán és Magyarország közötti együttműködés és kapcsolat fejlesztésének eredményeit Szadir Nurgozsojevics Zsaparov egy kitüntetéssel ismerte el a tárcavezetőnek. „Sokat dolgoztunk a kapcsolataink fejlesztéséért az elmúlt években, így jutottunk el idáig. Megtiszteltetés, hogy ezeket az erőfeszítéseket ma Kirgizisztán elnöke, Szadir Nurgozsojevics Zsaparov kitüntetéssel ismerte el” – fogalmazott posztjában a külgazdasági és külügyminiszter.
A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát. – Ezt szintén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte kedden Kazahsztánban.
A tárcavezető kazah kollégájával, Muhtar Tileuberdivel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette: bár Magyarország minden szankciós csomagot megszavazott eddig az Európai Unióban, ennek ellenére szerinte folyamatosan „igaztalan és igazságtalan” támadások érik hazánkat.
„Ennek persze az egyik oka lehet az, hogy mi őszintén beszélünk arról, hogy hazánk energiaellátásának biztonságát nem vagyunk hajlandók feladni” – jelentette ki a külügyminiszter.
Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat. Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot
– nyilatkozta Szijjártó Péter, aki arról is beszámolt, hogy jelenleg a magyar kőolaj-felhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül. Ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására.