A vártnál több, a szükségesnél kevesebb, talán így összegezhetnénk az Ukrajnának nyújtott nyugat-európai támogatások mértékét. A háború kitörése óta, bár folyamatosan érkeznek segély- és különböző fegyverszállítmányok az országba, kérdés, hogy mindezek mennyire lesznek hatásosak hosszú távon az Oroszországgal vívott harcokban.
Az orosz–ukrán háborús konfliktus miatt Kijevnek életbe vágó a védekezés szempontjából a megfelelő mennyiségű és minőségű hadászati felszerelés biztosítása, legyen szó modern rakétaelhárító rendszerekről, légvédelmi rakétákról vagy tüzérségi eszközökről.
Az ukrán vezetés eddig leginkább még a szovjet időkből visszamaradt, elavult fegyverekre kényszerült támaszkodni.
Az Európai Unió nemrég jóváhagyta az Európai Békeprogram keretében az Ukrajnának szánt fegyverek, elsősegélynyújtó eszközök, valamint katonai platformra kiterjedő eszközök biztosítását.
Sok múlik azon, hogy az egyes uniós tagállamok mennyire tartják be vállalásaikat. Az Euractiv most annak járt utána, hogy a háború kitörése óta az egyes országok milyen hadászati és pénzügyi segítséget nyújtottak Ukrajnának. Csokorba szedtük a főbb európai nagyhatalmakat.
Annak ellenére, hogy a tavaly megválasztott német kancellár, Olaf Scholz még nem járt Ukrajnában, az őt delegáló szivárványkoalíció képviselői már elutaztak a háború sújtotta országba.
Európa legerősebb gazdasága a támogatások terén kimagaslóan teljesített eddig. Christine Lambrecht védelmi miniszter szerint Németország a második ország, amely a legtöbb fegyvert szállította le, mintegy 80 milliárd euró értékben. Ezek számszerűleg a következőképpen oszlanak meg:
Az Ukrajnának nyújtott támogatásokért persze nem mindenki lelkesedik, a szélsőjobboldali AfD és a szélsőbaloldali Linke szerint a fegyverszállítások helyett diplomáciai erőfeszítésekre lenne szükség a helyzet megoldásához. Április 29-én több közéleti személyiség is közös levelet intézett a kancellárhoz, azért, hogy állítsa le a fegyverszállításokat.
A háború kitörése egybeesett a francia elnökválasztási kampánnyal, így kulcsfontosságú volt, hogy az egyes elnökaspiránsok miképp pozicionálják magukat. Az azóta újraválasztott Emmanuel Macron kihasználta dinamikus személyiségét, és folyamatosan Európa védelmezőjeként tüntette fel magát. A szélsőjobboldali, oroszbarát elnökjelölt, Marine Le Pen ezzel szemben jóval óvatosabban fogalmazott. Párizs eddig 100 millió euró értékű felszerelést szállított, mint például:
Mark Rutte holland miniszterelnök már jóval a háború kitörése előtt támogatásáról biztosította az ukrán elnököt, Volodimir Zelenszkijt.
Hága eddig egy légvédelmi rakétarendszerrel, valamint 150 holland katonával járult hozzá Ukrajna védelméhez. Utóbbiak Szlovákiában tartózkodnak a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló német kezdeményezés keretében. A tízmilliós ország ezenkívül
A politikai pártok részéről sem elhanyagolhatóak az oroszbarát megszólalások, nemrég a szélsőjobboldali a Fórum a Demokráciáért (FvD) vezetője, Thierry Baude vívta ki a hollandok ellenszenvét az oroszokat támogató megjegyzései miatt.
Belgium eddig 76,9 millió eurós támogatást nyújtott az ukrán hadseregnek. Az adományok között 5 ezer gépkarabély, 200 páncéltörő fegyver, 3800 tonna üzemanyag és egyéb védőfelszerelés szerepel. Ezenkívül
Az országban majdnem minden párt egységesen elítélte az orosz inváziót, egyedül csak a Belga Munkáspárt volt az, amely a háború kitöréséért a NATO-t és az Egyesült Államokat hibáztatta.
Az olasz kormány eddig 150 millió eurót különített el katonai segítségre Ukrajnának. Róma legfőképp védőfelszereléseket és fegyvereket biztosított a háború sújtotta országnak. A római védelmi minisztériumból kiszivárgott információk szerint a szállított fegyverek között az alábbiak voltak:
A katonai segélyeken kívül Olaszország 110 millió eurós pénzügyi támogatást ígért az ukrán kormánynak, egy 26 millió eurós humanitárius csomaggal együtt. A segítséget nem csak Kijev kapja, az kiterjedt Lengyelországra, Moldovára és Szlovákiára, és főképp a menekültáradat kezelését támogatják belőle.
A legtöbb olasz párt eddig egységesen sorakozott fel Mario Draghi miniszterelnök mellett, még a Matteo Salvini és a Giorgia Meloni vezette jobboldali ellenzéki pártok is beálltak ebben a kérdésben a kormány mögé. A háborús segítségnyújtás egyedüli ellenzője a kormánykoalíció egyik tagja, a Giuseppe Conte által irányított Öt Csillag Mozgalom, amely ellenzi a nehézfegyverek szállítását Ukrajnának.
Madrid eddig jócskán kivette a részét az Ukrajnának nyújtott támogatásokból. A spanyol kormány mintegy 400 tonnányi fegyvert küldött az Európai Békeprogramon keresztül:
A Sánchez-kormány politikája akkor változott meg jelentősen, amikor kiderült a bucsai polgári lakosság elleni mészárlás, amelynek következtében megkezdték a védelmi eszközök helyett a fegyverek szállítását.
A többi tagországhoz hasonlóan a Sánchez-kormánynak is keményen meg kellett küzdeni baloldali koalíciós partnerével, a Podemosszal, amely ellenzi a fegyverek küldését. Fontos megemlíteni, hogy vannak olyan közvélemény-kutatások, amelyek szerint a spanyolok 70,9 százaléka támogatja, hogy még több fegyvert küldjenek Ukrajnába.
Varsó különleges geopolitikai helyzetéből adódóan, valamint rossz történelmi tapasztalatai alapján kulcsfontosságú szereplője az orosz–ukrán háborús konfliktusnak. A legtöbb menekült a háború kitörése óta Lengyelországba érkezett. Az ország nemcsak fontos logisztikai fegyverelosztó központtá nőtte ki magát az elmúlt hónapokban, hanem első számú szószólója is Kijev uniós integrációjának. 2009-ben Svédország Lengyelországgal karöltve éppen ezért hirdette meg a keleti partnerséget.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az uniós vezetők közül az elsők között látogatott Kijevbe, és biztosította támogatásáról az ukránokat, majd küldtek
(Borítókép: Ukrán katonák 2022. április 30-án. Fotó: Yasuyoshi CHIBA / AFP)