Bár elkezdődött a háborús bűnökkel kapcsolatos eljárás, amely elsősorban a Bucsa egy hónapig tartó orosz megszállása alatt elkövetett tömeges kivégzésekre koncentrál, de mivel az ukránok mintegy 8 ezer háborús bűncselekményt tartanak nyilván, nagyon várják Ukrajnában a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság több tucat törvényszéki szakértőjét.
Ezzel együtt időről időre felbukkan a világhálón egy lista. A bucsai mészárlást követő napokban az észt parlament külügyi bizottságának tagja, Eerik Kross tette közzé Twitter-oldalán azoknak a nevét és lakóhelyük térképét, akik abban az orosz egységben harcoltak, akikről észt hackerek villámgyorsan kiderítették, hogy felelősek a gyilkosságokért. Ez a 64. gépesített lövészezred volt, az egység, amelynek tagjai közül kerülhettek ki azok, akik válogatás nélkül lövöldöztek a civilekre a megszállt 35 ezres ukrán kisvárosban. A politikus Twitter-bejegyzése azonban ma már nem elérhető.
A Fókusz című ukrán oldalon azonban még elérhető a térkép, amely bejelöli azokat a városokat, ahonnan a gépesített lövészdandár katonái érkeztek. A mellékelt cikkből – amelynek a címe „Honnan származnak az orkok?” (ahogyan az orosz megszállókat hívják az ukránok) – kiderül, hogy az ukrán hírszerzés nyíltan elérhető adatait használták fel. Itt lehet végigböngészni az Ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vonatkozó bejegyzését honlapjukon.
Ez egyenként megnevezi a 35. orosz hadsereg 64. gépesített lövészdandárjába tartozó katonák személyes adatait. Kezdve a nevétől, a pontos születési adataitól, a katonai rangjától egészen odáig, hogy mikor és pontosan hol adták ki a katonai igazolványukat. A kiadás helye alapján pedig pontosan látszik, honnan érkeztek a Kijevnél harcolt egység tagjai.
A térképen jól látszik, hogy a Bucsa megszállását végrehajtó erők kötelékébe Oroszország különböző, még a legtávolabbi régióiból is vezényeltek embereket, így például Arhangelszkből, Kalinyingrádból, a Magadan régióból, Habarovszk területéről, Szahalinról vagy éppen Kamcsatkáról. Ugyanakkor az is világos, hogy a katonák nagy részét az Oroszországot átszelő, a térképen piros vonallal ábrázolt, transzszibériai vasút közelében található területekről hívták be.
Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő szerint azt nem lehet tudni, hogy az ukránok miként jutottak az adatok birtokába. Mozgósították a közismerten erős ukrán katonai hackerek egy részét, vagy más hírszerzési csatornákon keresztül, külföldről kapták meg a névsort. Ez utóbbit valószínűsíti az a héten napvilágot látott hír is, amely szerint az amerikai hírszerzés folyamatosan ad át információkat az ukránoknak az orosz csapatmozgásokról.
A New York Times azt írta: az amerikaiak ukrajnai hírszerzési tevékenysége arra koncentrál, hogy felderítse az orosz hadsereg mobil parancsnoki pontjainak helyét, mozgását, és ezen adatok birtokában az ukrán haderő már tűpontos csapásokat tud végrehajtani. Nem véletlen, hogy a háború két hónapja során már 12 magas rangú orosz tábornokot likvidáltak ukrán területen. Persze az amerikaiak igyekeznek ködösíteni a hírszerzési adatok átadásával kapcsolatban, mert nem szeretnék ezzel is felbőszíteni Vlagyimir Putyint, és valamilyen meggondolatlan katonai lépés felé tolni.
Annyi azért bizton állítható, hogy a háború során az amerikai hírszerző ügynökségek különböző forrásokat, köztük titkos és kereskedelmi műholdakat is használtak az orosz csapatmozgások követésére. Az is tudott, hogy
más NATO-szövetségesek is támogatják valós idejű hírszerzési adatokkal az ukrán hadsereget.
Ráadásul az orosz tábornokok gyakran saját magukat teszik ki az elektronikus lehallgatásnak, amikor nem titkosított telefonokat vagy rádiókat használnak. Erre volt nagyon jó példa, hogy a bucsai szörnyűségeket elkövető katonákat szállító járművek, tankok közötti nem titkosított, hanem nyílt párbeszédeket a BND, a német külföldi hírszerzés fogta be és rögzítette, majd azok tartalmát a világ elé tárta.
Az orosz hadsereg rádióforgalmának lehallgatásából derült ki, hogy miket és hogyan beszéltek a Kijev mellett élő civilek meggyilkolásáról a kiskatonák, és e zekből a beszélgetésekből rajzolódott ki, hogy mit is tettek Bucsában.
(Borítókép: Egy bucsai temető 2022. április 25-én. Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP)