Egy közös német-francia kutatás is megerősítette, hogy megtalálták az úgynevezett Winterberg-alagutat, amelyben csaknem háromszáz német katona veszett oda az első világháborúban, amikor a franciák lerombolták az alagút mindkét bejáratát.
Az északkelet-franciaországi Aisne megyében, a Chemin des Dames (Hölgyek útja) nevű hegygerinc oldalában a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség (VDK) folytatott kutatásokat a héten a francia hatóságok segítségével. Pénteki közleményük szerint a fúrásokkal sikerült azonosítani egy üreget, amely „csaknem bizonyosan” a tömegsírrá vált alagút részét képezi.
Az üregbe bevezettek egy kamerát, de a rossz látási körülmények nem tették lehetővé a pontos képalkotást – közölték a szakemberek, akik szerint csak nehézgépekkel lehetne bejutni az „elfeledett tömegsírba”.
A hatósági kutatómunkára egy évvel azután került sor, hogy egy amatőr francia régész és fia tavaly felfedezte az „elfeledett tömegsírt”, és háborús relikviákat, köztük egyenruhafoszlányokat, váll-lapokat, II. Vilmos császár arcképével díszített zsebtükröket hozott a felszínre.
A héten folytatott, hétfőtől csütörtökig tartó kutatásnak nem volt célja az alagútban meghalt katonák földi maradványainak kiemelése, az odaveszett katonák tömegsírját valószínűleg emlékhellyé alakítják – közölték.
A hegy alatt németek által fúrt alagútban a badeni 111. tartalékos gyalogezred 275 katonája rekedt benn, amikor a franciák 1917 tavaszán heves tüzérségi támadást intéztek az objektum ellen.
A tüzérségi lövedékek berobbantották az alagútban lévő német lőszerraktárat, és a járat összeomlott. A következő hat napban azok, akiket a robbanások nem öltek meg azonnal, megfulladtak az oxigénhiánytól vagy öngyilkosok lettek. Mindössze két katonának sikerült kimenekülnie.
A háború után a hadviselő felek egyikét sem érdekelte különösebben a tömegsírrá vált alagút, annak egykori bejáratait benőtte a növényzet. Pierre Malinowski francia amatőr régész és fia hosszú kutatómunka eredményeként tavaly találta meg a „temetőt”, amelyet a hatóságok ezt követően is csak hosszas noszogatás hatására kezdtek el vizsgálni.
A beomlott alagutat az első világháború Pompejijeként is emlegetik.