Bár mindenki arra várt, hogy az orosz elnök bármilyen támpontot ad a háború folytatásával kapcsolatban, ez nem igazán jött be.
A díszszemle előtt mondott beszédet Vlagyimir Putyin, amit azzal kezdett, hogy gratulált mindenkinek, civilnek és katonának a győzelem napjához. Majd azzal folytatta, hogy a szülőföld védelme mindig szent lesz. Hozzátette: az Orosz Föderáció hadserege most is egy különleges hadművelet részeként a Donbaszban élő emberekért és Oroszország biztonságáért harcol. Elmondta, hogy a felvonuláson olyan katonák is részt vesznek, akik közvetlenül a harci övezetből érkeztek, ahol ma Oroszország különböző nemzetiségű katonái „testvérként fedezik egymást” a harcban, azt védve, amiért apáik és dédapáik harcoltak.
A győzelem napja közel áll hozzánk, és kedves mindannyiunk számára
– emelte ki. Putyin ugyanakkor elmondta, hogy a NATO megkezdte az Oroszországgal szomszédos Ukrajna katonai fejlesztését. Szerinte minden arra utalt, hogy „a neonácikkal való összecsapás elkerülhetetlen lesz”. A NATO-országok hallani sem akartak Moszkva álláspontjáról, a szövetségnek „más tervei voltak” – vélekedett az orosz elnök.
Bendarzsevszkij Anton azt mondja, hogy nem érte váratlanul a putyini semmitmondás, bár sokan valami kemény és lényegre törőt vártak az elnöktől. Mivel a győzelem napja egy nagy becsben tartott ünnep Oroszországban, ami során a második világháborúban elesett 27 millió szovjetről emlékeznek meg,
ezért nem biztos, hogy illendő lett volna éppen ezen a napon bejelenteni, hogy hivatalosan háborúba lépnek Ukrajnával.
A megemlékezést katonai parádé kíséri minden évben, idén 11 ezer katona részvételével tartották meg.
A Danube Institute kutatási igazgatója utalt arra, hogy a háború kezdete előtt is volt mindenféle biztosnak vélt dátum a nyugati sajtóban arra, hogy mikor indulnak meg az orosz tankok Ukrajna ellen, aztán azon a bizonyos napon mégsem történt semmi. Viszont a Vörös Hadsereg alapításának napját – február 23. – követően azonnal megkezdődött a támadás. Tehát a győzelem napja egy ilyen jellegű bejelentésre vagy az általános mozgósítás elrendelésére nem alkalmas. Ugyanakkor az oroszok hajlamosak az elmúlt 20 évben indított háborúikat valamilyen szimbolikus történelmi dátumhoz kötni.
Bendarzsevszkij szerint a másik jel, hogy nem lesz nagy bejelentés, az volt, hogy nem jöttek a szokásos alapozó információk az orosz médiában.
Ha a háború hivatalos bejelentése következett volna be, akkor már jóval azt megelőzően elkezdték volna tolni az orosz információs térben, hogy ukrán nacionalisták fenyegetik Oroszországot,
és erre széles körű, kiterjedt választ kell adni. Így a közvélemény felkészül, és nem éri váratlanul egy ilyen bejelentés.
Az, hogy valami nem működik olajozottan az orosz hadseregben, azt is jelzi, hogy szinte mindenütt találkozni toborzó felhívásokkal. Orosz önkéntesekkel akarják kiegészíteni a hadsereg hivatalos állományát. Nemcsak külföldről tehát – csecsenek, szírek, líbiaiak –, hanem belülről is keresik az általános mozgósítás elkerülésével a személyi állomány feltöltésének lehetőségét.
A szakértő megjegyezte, hogy a terepre küldött orosz taktikai egységek általában 6-800 emberből állnak. Azonban nemrégiben egy több mint 130 ezres frissen bevonult állomány tagjaival kellett kiegészíteni ezeket az egységeket, amelyek létszáma a harcok során 4-600 főre olvadt. A hiányzó létszámot pedig a harctéri tapasztalatot nélkülöző katonák adják.
A Danube Institute kutatási igazgatója szerint az is beszédes volt a mostani győzelem napja ünnepségekkel kapcsolatban, hogy lemondták a légi parádét, mégpedig a rossz időre hivatkozva. Ez – mondjuk – igaz lehet Moszkva esetében, de az Orosz Föderáció területén egyetlen városban sem engedélyezték a légi bemutatót, az időjárás pedig valószínűleg nem mindenütt volt egyöntetűen rossz a kontinensnyi országban.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond a győzelem napi katonai parádén Moszkva központjában 2022. május 9-én. Fotó: Mikhail METZEL / SPUTNIK / AFP)