Amikor az orosz hadsereg egyik elit dandárjának katonái április elején azt a parancsot kapták, hogy készüljenek fel második ukrajnai bevetésükre, félelem tört ki a soraikban – írja riportjában a Guardian.

A békeidőben Oroszország távol-keleti részén állomásozó egység először Belaruszból lépett be Ukrajnába, amikor február végén kitört a háború, és elkeseredett harcokat vívott az ukrán erőkkel.

Hamarosan világossá vált, hogy nem mindenki értett ezzel egyet. Sokan közülünk egyszerűen nem akartak visszamenni. Én a családomhoz akarok visszatérni – és nem koporsóban

– mondta el a lapnak Dimitrij, az egység egyik tagja, aki azt kérte a laptól, hogy valódi nevét ne hozzák nyilvánosságra.

Nyolc másik társával együtt közölte a parancsnokaival, hogy nem hajlandó csatlakozni újra az invázióhoz.

Dühösek voltak. De végül lenyugodtak, mert nem sokat tehettek

– mondta. 

A hadsereg nem tud mit kezdeni a lázadókkal

Hamarosan áthelyezték az ukrán határhoz közeli orosz Belgorodba városába, ahol azóta is állomásozik.

Öt évig szolgáltam a hadseregben. A szerződésem júniusban lejár. Letöltöm a hátralévő időt, és utána már itt sem vagyok. Nincs miért szégyenkeznem. Hivatalosan nem vagyunk hadiállapotban, így nem kényszeríthetnek arra, hogy harcoljak

− mondta.

Dimitrij szolgálatmegtagadása rávilágít azokra a nehézségekre, amelyekkel az orosz hadseregnek szembe kell néznie azért, mert a Kreml hivatalosan nem üzent hadat Ukrajnának − ehelyett inkább „különleges katonai műveletnek” nevezi a három hónapja tartó inváziót.

Az orosz katonai szabályok szerint azok a katonák, akik megtagadják az ukrajnai harcot, elbocsátásra számíthatnak, de nem vonhatók felelősségre, ugyanis jogilag a »különleges hadművelet« nem számít háborúnak

– mondta Mihail Benyas ügyvéd, aki azoknak a katonáknak ad tanácsot, akik ezt a lehetőséget választják.

Eddig egy büntetőügy sem indult

Benyas elmondta, hogy „több száz” katona kereste fel a csapatát, hogy tanácsot kérjen, hogyan kerülhetik el, hogy harcba küldjék őket. Köztük volt 12 nemzeti gárdista is Oroszország déli Krasznodar városából, akiket elbocsátottak, miután megtagadták, hogy Ukrajnába menjenek.

A parancsnokok börtönbüntetéssel próbálják fenyegetni a katonáikat, ha dezertálnak, de mi azt mondjuk, hogy egyszerűen nemet mondhatnak. Nincs jogi alapja annak, hogy büntetőeljárás induljon, ha egy katona megtagadja a harcot, miközben orosz területen tartózkodik

– mondta Benyas, hozzátéve, hogy nincs tudomása olyan büntetőügyről, amely a harcot megtagadó katonák ellen indult volna. 

Az orosz katonák nem akarnak bekerülni a húsdarálóba

Sok katona ezért inkább az elbocsátást vagy az áthelyezést választotta, mint hogy „bekerüljön húsdarálóba”.

Dimitrijéhez hasonló beszámolót adott a BBC orosz szolgálatának Szergej Bokov, egy 23 éves katona, aki április végén úgy döntött, hogy elhagyja a hadsereget, miután Ukrajnában harcolt.

A parancsnokaink nem is vitatkoztak velünk, mert nem mi voltunk az elsők, akik távoztak

− mondta Bokov.

Bár a szolgálatot megtagadó katonák pontos számát nem lehet tudni, az ilyen történetek jól illusztrálják azt, ami katonai szakértők és nyugati kormányok szerint Oroszország egyik legnagyobb problémája Ukrajnában: a gyalogsági katonák súlyos hiánya.

Az orosz–ukrán háborúról szóló szombati, percről percre közvetítésünket itt olvashatja.

(Borítókép: Orosz katona egy harckocsi tetején Mariupol déli kikötővárosában, Ukrajnában 2022. május 5-én. Fotó: REUTERS/Alexander Ermochenko)