A természeti katasztrófák és a háborúk világszerte szétszakítják a családokat – a legutóbbi példa alapján Ukrajnában. A Vöröskereszt próbálja felkutatni az elveszetteket és kimenekíteni a bajbajutottakat.
Hol vannak a gyerekeim, a férjem, a szüleim? Meghaltak, megsebesültek vagy letartóztatták őket? Mi történt a nővéremmel? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések gyötrik azokat az embereket, akiknek az országát háború sújtja, vagy menekülni kényszerülnek, mint napjainkban sokan Ukrajnában.
„Ha ezek az emberek nem tudják, hol vannak a hozzátartozóik, akkor kétségbeesettek” – idézte a Deutsche Welle a német Vöröskereszt müncheni nyomkereső részlegének vezetője. Marina Brinkmann szerint ez egyformán igaz az ukrajnai menekültekre és az összes többi konfliktusos régióból – Afganisztánból, Szomáliából, Szíriából vagy Irakból – származó emberekre, akiken ő és nemzetközi csapata próbál segíteni.
Szervezetének mottója a „családi kapcsolatok helyreállítása”.
A müncheni kirendeltség a háború februári kezdete óta 107, Ukrajnához kötődő keresési kérelmet regisztrált. A szám napról napra nő.
Sokan elvesztették a kapcsolatot a Mariupolban élő rokonaikkal, másoknak Lengyelországon vagy Magyarországon át menekülve szakadt meg a kapcsolata rokonaikkal.
Nagyjából minden ötödik megkeresés ukrán katonákra vonatkozik.
Nemrég például a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével 300 civilt mentettek ki a mariupoli Azovsztal alagútrendszeréből.
A becslések szerint a hónap elején még ezren lehettek azok, akik a hevesen ostromlott acélgyárban kerestek menedéket.
A Vöröskereszt azonban nemcsak eltűnteket keres. Kijev térségében például segélypontokat állított fel már a háború kezdetén.
A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal az eltűnt személyek adatbázisában február közepe óta 51 ukrán állampolgárságú személyt tart nyilván, köztük négy 14 év alatti gyermeket, bár nem minden esetről feltételezik, hogy közvetlenül kapcsolódik a katonai konfliktushoz.
A Vöröskereszt segítségét kérők egy online űrlap kitöltésével időpontot kaphatnak a több mint 90 németországi tanácsadó központ egyikében. Ott rögzítik a személyes adatokat és minden olyan információt, amely segíthet az eltűnt személyek felkutatásában: katonák vagy civilek, hol tartózkodtak eltűnésük előtt, esetleg megsérültek, talán fogva tartják őket valahol?
Minden adatot bizalmasan kezelnek.
A konfliktusövezetekben történő keresés esetén a nemzeti Vöröskereszt továbbítja a kéréseket a Nemzetközi Vöröskereszt központjába vagy regionális partnerszervezeteknek.
Ukrajna esetében a genfi központ gyűjti össze a kéréseket, és továbbítja az ukrajnai, egyes esetekben pedig oroszországi szervezetének.
„Az emberek minden irányba menekülnek” – magyarázza Brinkmann.
A hozzátartozók sorsának tisztázása rendkívül fontos. A Vöröskereszt alapítójának tartott svájci Henry Dunant 1859-ben Olaszországban a csatatereken beszélgetett a sebesült és haldokló katonákkal, majd üzeneteiket eljuttatta a családtagjaiknak.
Május 8., Dunant születésnapja a Vöröskereszt és a Vörös Félhold nemzetközi világnapja. A Vöröskereszt, illetve Vörös Félhold szervezete 192 országban működik. A konfliktusokban mindig semlegesek, hogy minden rászorulónak segítséget nyújthassanak.
A Nemzetközi Vöröskereszt Központi Nyomozószolgálatát, a CTA-t 150 évvel ezelőtt hozták létre. Négy éve, 2018-ban a hálózat félóránként oldott meg egy-egy ügyet. Németországban az egyik legnagyobb nyomkövető szolgálat 1945-ben, a második világháború befejezése után kezdte meg működését – idézte fel a múltat Dorota Dziwoki, a nyomkövető szolgálat diszpécserközpontjának vezetője.
A német belügyminisztérium által finanszírozott szolgáltatás teljesen ingyenes, és nagy az igény rá. Tavaly, még az ukrajnai invázió előtt több mint 13 ezer megkeresés érkezett a szolgálathoz, jobbára a második világháborúban eltűnt személyek sorsával kapcsolatban.
A hidegháború, a kilencvenes évek vége óta szovjet akták egészítik ki az archívumot. Ezekben olyan felvételek is vannak, amelyekben az utódok mesélik el, mennyire megkönnyebbültek, amikor végre tisztázódott szüleik vagy nagyszüleik sorsa.
Nincs rosszabb a bizonytalanságnál – mondják a rokonokat keresők. Évtizedekig ismeretlen maradt például az 1990-es évek balkáni háborúinak megannyi áldozatának sorsa.
A német Vöröskereszt kutatási szolgálata egy projektet indított az országba menekült hozzátartozók számára – emlékszik vissza Marina Brinkmann. „DNS-mintákat vettünk, pontos leírást adtak az eltűnt személyekről, sőt még azt is rögzítettük, hogy milyen ruhában látták őket utoljára”. Ha a tömegsírokat csak évtizedek elteltével fedezik fel, az igazságügyi orvosszakértők még akkor is találhatnak egyezéseket.
Az eltűntek sorsa tisztázható
– hangoztatta Brinkmann.
Sokkal nehezebb azoknak a felkutatása, akik akkor tűntek el, amikor megpróbáltak átkelni a Földközi-tengeren, hogy Európába jussanak. A Nemzetközi Migrációs Szervezet becslései szerint 2014 óta mintegy 24 ezer menekült fulladt a tengerbe.
Hozzátartozóik csak akkor értesülhetnek bizonyossággal a sorsukról, ha a halottakat partra sodorja a víz, és sikeres azonosításuk.
A görögországi Vöröskereszt egyik szolgálata ilyen vizsgálatokra szakosodott. A német nyomkövető csoport tagja elkíséri a hozzátartozókat a németországi rendőrségre, amennyiben hajlandók DNS-mintát adni az azonosítás pontosítására.
A Vöröskereszt a konfliktus sújtotta területeken lévő fogolytáborokban vagy börtönökben lévő emberekkel is felveheti a kapcsolatot. A Nemzetközi Vöröskeresztnek jogában áll meglátogatni a fogvatartottakat – magyarázta Brinkmann, és hozzátette: a fogvatartottaknak jogában áll kapcsolatba lépni hozzátartozóikkal.
A kommunikációt a Vöröskereszt is lebonyolíthatja, amely nem lepecsételt és nem politikai tartalmú leveleket kézbesíthet.
Marina Brinkmann becslése szerint a német Vöröskereszt kutatószolgálata az elmúlt években a kérések 30-40 százalékát oldotta meg, vagyis teljesítette. A sikerességi ráta országonként eltérő.
A Vöröskereszt felkészíti a menekülteket: hogyan védekezhetnek a kapcsolatvesztés ellen. A gyerekeknek érdemes írásban maguknál tartaniuk az elérhetőségeket és egyéb információkat vagy megtanulniuk kívülről.
Ukrajnát illetően Brinkmann óvatosan optimista. Aggasztja, hogy a megölt katonák vagy civilek „névtelenül tűnhetnek el a tömegsírokban”.
„Arra számítok, hogy az eltűnt személyek ügyeinek a felét megoldhatjuk” – véli Marina Brinkmann. Ennek azonban előfeltétele, hogy „a harcok mihamarabb befejeződjenek”.
(Borítókép: A Vöröskereszt csapata egy ideiglenes szállásközpont előtt a Donyecki régióban, Ukrajnában 2022. május 6-án. Fotó: REUTERS/Alexander Ermochenko)