A „qom” és „moqoit” közösségek 1924-ben tiltakoztak egy gyapotültetvényen az embertelen élet- és munkakörülményeik ellen, amikor a hatóságok agyonlőtték őket.

Mostanáig hivatalosan soha nem ismerték el a felelősséget, amíg egy bíró el nem rendelte, hogy a közösségek történelmi jóvátételt kapjanak.

Rabszolgaként éltek egy gyapotültetvényen

Argentína északi Chaco régiójában élő „qom” és „moqoit” népek rabszolgaként éltek egy olyan ültetvényen, amelyet Európából bevándorolt farmerek telepítettek be.

Alultáplálták őket, utalványokkal fizették őket, megadóztatták az általuk betakarított gyapotot, és többnyire megtagadták tőlük a szabad mozgást – írja a BBC.

A túlélők beszámolói szerint sok gyermek és idős ember halt meg a mészárlásban. A sebesülteket és a menekülőket pedig elkapták és

a lehető legkegyetlenebb formában ölték meg csonkításokkal, majd tömegsírokba temették őket

– mondta Zunilda Niremperger bírónő.

Egy szövetségi bíró korábban a tömeggyilkosságokat emberiesség elleni bűncselekménynek minősítette, de büntetőperre nem került sor, mert a vádlottak már nem élnek. Egy hónapos tárgyalás után viszont ítéletet hoztak.

A mészárlás súlyos következményeket idézett elő, ezek az emberek elszenvedték a terror traumáját, és nyelvük és kultúrájuk elvesztésével gyökerestül kiirtották népüket

– mondta a bíró. A bíró által elrendelt jóvátételek között szerepel, hogy a mészárlást felveszik az argentin iskolai tantervbe, és folytatják a törvényszéki vizsgálatokat az áldozatok felkutatására.

 Az ítéletre reagálva Raquel Esquivel, a „qom” közösség egyik leszármazottja azt mondta, hogy

itt az ideje, hogy az őslakosok hangját meghallják, és kiderüljön az igazság.

A per Latin-Amerikában utat nyithat további olyan ügyek előtt, amelyek az őslakos közösségek ellen elkövetett bűncselekményeket ismerik el a régióban.