Valószínűtlen, hogy az iparág teljesítménye 2022-ben elérné a járvány előtti szintet, inkább az látszik, hogy a gyártás nehézségekkel küzd, ami összefügg a gyártási költségek emelkedésével is.
Az első négy hónapban az öt legnagyobb magyarországi sörgyártó termelése 1,6 millió hektoliter volt, belföldi értékesítésük pedig 1,7 millió hektoliter, előbbi 8 százalékkal, utóbbi 4 százalékkal alacsonyabb a 2019 azonos időszakinál – árulta el az MTI kérdésére Kántor Sándor, az idén 30 éves Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója.
Az első négy hónapban a hordós sör forgalma, ami jó indikátora a szállodaipar-vendéglátás szektor teljesítményének, mindössze 77 százaléka volt a pandémia előttinek.
Tavaly a Magyarországon jelen lévő öt legjelentősebb sörgyártó (Borsodi Sörgyár Kft., Carlsberg Hungary Kft., Dreher Sörgyárak Zrt., Heineken Hungária Zrt., és Pécsi Sörfőzde Zrt.) együttes értékesítése 6,370 millió hektoliter volt, ami 3,1 százalékkal meghaladta a 2020. évit, de 4,7 százalékkal elmaradt a 2019. évitől.
Az iparág költségvetési hozzájárulása 2021-ben 78 milliárd forint volt. 2021 végén az öt legnagyobb magyar gyártó 1620 embert foglalkoztatott közvetlenül, ami enyhe növekedést jelent.
2022-ben a gyártás nehézségekkel küzd. Kántor úgy vélte, ennek lehetnek beszerzéssel kapcsolatos okai, és ez természetesen összefügg a gyártási költségek elszabadulásával is.
A gyártás költségei drasztikusan nőttek az elmúlt nyolc hónapban, ami érinti a termelés és forgalmazás teljes szerkezetét: az alapanyag, az energia, a szállítás és a munkaerő költségeit is. Hogy az egyes vállalatok hogyan fognak erre reagálni, és a költségnövekedésből mennyit kénytelenek áthárítani a fogyasztóra, jelentősen függ az adott cég lehetőségeitől
– fogalmazott az igazgató.
Magyarországon a kiskereskedelemben a végtelenszer újrahasznosítható alumíniumdoboz az uralkodó, ma ez a forgalom 70 százalék feletti részét teszi ki. Az újratölthető üveget nálunk alapvetően a vendéglátásban használják, amely szinte teljes mértékben visszajuttatja a gyártókhoz az üres palackokat.
Az első négy hónapban folytatódott a szuperprémium és prémiumsörök előretörése, forgalmuk a tavalyi bázishoz képest 20-30 százalékkal nőtt. Két számjeggyel nőtt az ízesített és ízesítettlen alkoholmentes sörök eladása is.
Ezzel a prémiumkategória már a teljes forgalom 30 százalékát adja, az alkoholmentes sörök pedig stabilan az 5 százalékát.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége tagja a brüsszeli székhelyű Európai Sörgyártók Szövetségének (Brewers of Europe). Kántor Sándor a 30. évforduló kapcsán hangsúlyozta, hogy a sörszövetség és annak tagjai elkötelezett szereplői a magyar gazdaságnak, legyen szó foglalkoztatásról, gyártásfejlesztésről, vagy fenntarthatósági vállalásokról. A magyar sörgyárak már évi 100 millió sörösdobozt gyűjtenek össze, ami a hazai alumínium italosdoboz begyűjtés és újrahasznosítás oroszlánrészét adja.
(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)