A kedvező hadijelentések ellenére az ukránoknak is legalább akkora veszteségeik vannak, mint az oroszoknak, igaz, az ő oldalukon több a hadianyag-veszteség. Az sem igaz, amit a nyugati véleményformálók igyekeznek nagy optimistán elhitetni a világgal, hogy az ukránok jól állnak a háborúban, mondja a Kibeszélő Extra vendége, Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének a vezetője.
Nagyon nem oda futott ki ez a mostani háború, mint ahogyan azt az orosz hadvezetés az íróasztalok mögött eltervezte. Súlyos árat fizettek az oroszok, mire kapcsoltak, hogy egész Ukrajnát nem fogják tudni elfoglalni. Ennek megfelelően módosították is a célokat és ezért döntöttek úgy, hogy – ha átmenetileg is –, de lefordulnak Kijevről.
Az ukrán veszteség a szakértő véleménye szerint már eléri vagy meghaladja az oroszokét, hiszen Zelenszkij elnök a napokban már arról beszélt, hogy a fronton százasban mérhető az ukránok napi embervesztesége. Hadianyagban viszont az oroszok háromszor akkora veszteséget könyvelhetnek el, tehát harckocsikban, repülőkben és szállítójárművekben. Ezek közül ami igazán fájhat az oroszoknak, az a felderítő drónok nagyszámú elvesztése.
Az ukránoknak jobban fáj a járműveszteség, míg az oroszokat egyértelműen az emberveszteség érinti jobban. Azt bátran kijelenthetjük, hogy az induló hadseregeknek a 30 százaléka elveszett mindkét oldalon, csak az ukránoknál a hadiállapot és a mobilizáció miatt könnyebb feltölteni az emberállományt.
Az ukránoknak szállított nyugati nehézfegyverzetet nem lehet azonnal bevetni, mert ahhoz először ki kell képezni a szükséges kezelőszemélyzetet, be kell őket tanítani és akkor még nem beszéltünk arról, mi van, ha ezek esetleg elromlanak, tehát szervizhátteret is biztosítani kell.
Az oroszok messze nem állnak olyan rosszul, mint amit mi a nyugati ukránbarát hírbuborékainkból leszűrünk. Demkó Attila elképzelhetőnek tartja, hogy az oroszok a nyár végére elfoglalják a Donyecki-medencét, ezt sikerként könyvelik el, nem lesz általános mozgósítás Oroszországban és akkor befagynak majd a frontvonalak.
Viszont eljutni Moldováig Odesszán át, hát az már egy keményebb dió. Ott bizony szükség lenne a haditengerészetre, a partraszállásra, azonban a Moszkva hadihajó elvesztését követően, meglehetősen óvatos lett az orosz haditengerészet
– folytatta elemzését Demkó Attila. Gazdaságilag már megroppantották az oroszok Ukrajnát, de ezen még tudnak egyet csavarni. Az oroszok képesek ugyanis bármikor megsemmisíteni a teljes ukrán energetikai rendszert. Atomerőműveket nem fognak szétlőni, de a hőerőműveket simán elpusztíthatják.
A szakértő szerint a nyugati szankcióknak van jelentőségük, hiszen a putyini rendszer „oszlopait”, a bennfenteseket támadja elsősorban. Egy általános olajembargót is megérezne Moszkva, viszont egyelőre nem biztos, hogy az uniós kőolajtop kinek fájna jobban: az oroszoknak vagy Európának.
A műsorban még az alábbiakról is beszélgettünk:
Ha egyszer véget ér a háború, akkor utána szalonképtelenné válik-e Oroszország a nemzetközi politikában? Tényleg lator állam lesz Oroszország? Demkó Attila szerint nem szabad elfelejteni, hogy a világ nem csak a Nyugatból, az EU-ból és a NATO-ból áll. Ezért a harcokat követően a kínaiak, az indiaiak, a brazilok, számos afrikai állam ugyanúgy fognak tárgyalni majd az oroszokkal, mint a háború előtt. A világ nagyobbik fele szemet fog hunyni a háború felett és továbbra is szalonképesnek fogja találni Moszkvát, amely valamilyen szinten megmarad jelentős nemzetközi tényezőnek.
A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:
(Borítókép: Demkó Attila. Fotó: Kaszás Tamás / Index)