Joe Biden amerikai elnökként első ázsiai látogatásán Japán, Ausztrália és India vezetőivel találkozott Tokióban. A négy ország biztonsági és gazdasági kérdéseket vitatott meg, beleértve Kína növekvő befolyását a régióban, valamint az orosz invázióval kapcsolatos nézeteltéréseket.
A világ közös történelmünk egy sötét órájában keresi a helyes irányt Oroszország ukrajnai inváziója miatt – mondta Joe Biden amerikai elnök a legfontosabb ázsiai szövetségeseknek.
Szerinte a háború mostanra globális kérdéssé vált, ami aláhúzza a nemzetközi rend védelmének fontosságát. Kisida Fumio japán miniszterelnök kiemelte Biden megjegyzéseit, mondván, hogy hasonló invázió nem történhet meg Ázsiában.
Biden azt követően nyilatkozott, hogy figyelmeztette Kínát, hogy veszélyekkel áll szemben Tajvan fenyegetése miatt, és megígérte, hogy katonai védelmet nyújt Tajvan számára, ha Kína megtámadja, ami ellentmond korábban követett politikájának.
A csúcstalálkozót megnyitóbeszédében Biden azt mondta, hogy találkozójuk a demokráciák és az autokráciák harcáról szól, és gondoskodniuk kell arról, hogy teljesítsék a kitűzött célt. Az ukrajnai háború „a világ minden részére kihat”, mivel az ukrajnai gabonaexport orosz blokádja súlyosbítja a globális élelmiszerválságot.
Biden ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok a szövetségesekkel együttműködve a globális válaszlépések élére áll, és megismételte elkötelezettségét a nemzetközi rend és a szuverenitás védelme mellett, függetlenül attól, hogy a világon hol sértették meg azokat, valamint hogy erős és tartós partner marad az indiai–csendes-óceáni térségben.
Bár a vezetők egységes frontot kívánnak képviselni, vannak nézeteltéréseik.
India az egyetlen olyan ország a négy közül, amelyik eddig nem volt hajlandó közvetlenül bírálni Oroszországot az invázió miatt.
A keddi csúcstalálkozót megnyitó beszédében Narendra Modi indiai miniszterelnök kikerülte a kérdést.
Ausztrália új miniszterelnöke, Anthony Albanese eközben hangsúlyozta országa elkötelezettségét a regionális biztonság és az éghajlatváltozás iránt – írja a BBC.
A hivatalosan Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd néven ismert Négyes a 2004-es indiai-óceáni szökőárat követően alakult laza szövetségként, amely humanitárius és katasztrófaelhárítási céllal fogott össze. 2017 óta a csúcsvezetők kevesebb mint két év alatt negyedszer gyűltek össze hosszabb kihagyás után. Tavaly szeptemberben egyszer már találkoztak Washingtonban, kétszer pedig virtuálisan.
Elemzők szerint úgy tűnik, hogy a csoportosulásnak nagyobb lendületet adott, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkentek az egyes nemzetek Kínához fűződő kétoldalú kapcsolatai.
Egyre nagyobb kellemetlenséget okozott Kína növekvő magabiztossága a régióban, a Kína és több ország között fennálló tengeri viták, valamint az Indiával fennálló szárazföldi határkonfliktus.
Peking komoly befektetései haditengerészetének megerősítésébe, valamint a Salamon-szigetekkel nemrégiben kötött biztonsági paktuma félelmeket keltett Ausztráliában, míg Japán egyre óvatosabbá vált a kínai haditengerészet által a vizeire történő gyakori behatolások miatt.
Az Egyesült Államok térségbeli érdekeinek megőrzése érdekében Biden hétfőn bemutatta az amerikaiak által vezetett új kereskedelmi paktumot, amelynek célja a regionális növekedés előmozdítása, és amely 13, főként ázsiai országot foglal magában.
Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter fontos fordulópontnak nevezte az Egyesült Államok gazdasági vezető szerepének helyreállításában, ami alternatívát nyújt az országoknak Kínával szemben. A megállapodás szabványokat határoz meg a kereskedelem, az ellátási láncok, a tiszta energia és az infrastruktúra, valamint az adózás és a korrupció elleni küzdelem területén.
Az orosz–ukrán konfliktus keddi percről percre közvetítését ide kattintva követheti nyomon.
(Borítókép: Anthony Albane ausztrál miniszterelnök, Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke, Fumio Kishida japán miniszterelnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök Tokióban folytatott megbeszélésük előtt, 2022. május 24-én. Fotó: Kyodo News / Getty Images)