Kedd hajnalban sikerült megállapodniuk az Európai Unió tagállamainak az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról a soron kívüli, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón, melyről Charles Michel, az Európai Tanács elnöke számolt be. Orbán Viktor miniszterelnök szerint az egyeztetésen Magyarország számára kedvező döntés született, ugyanis azok az országok, amelyek csövön keresztül kapnak orosz olajat, továbbra is a régi feltételekkel gazdálkodhatnak a nyersanyaggal.
Soron kívüli, kétnaposra tervezett csúcstalálkozó kezdődött hétfőn Brüsszelben, ahol kedden hajnalban megállapodás született az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közösségi oldalán arról tájékoztatott, hogy
az olajembargó azonnal vonatkozik az Oroszországból származó olajimport több mint kétharmadára.
A politikus szerint a kivitel tilalma így „hatalmas finanszírozási forrást vág el Moszkva hadigépezetétől”.
Az MTI tudósítása szerint a tanács elnöke arról is tájékoztatott, hogy az Európai Unió új szankciós csomagja „más kemény intézkedéseket” is tartalmaz. Köztük azokat,
Közösségi oldalán jelentkezett be hajnalban a találkozó helyszínéről Orbán Viktor miniszterelnök, melyben elmondta: olyan megállapodást sikerült kötni, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek csövön keresztül kapják az olajat, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat.
Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon
– fogalmazott egy videóban a kormányfő.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magas infláció, valamint a korábban kivetett szankciók miatt egész Európa egy világgazdasági válság szélén táncol, ilyen körülmények között kibírhatatlan lett volna Magyarországnak az, ha a gazdaságot drágább olajjal kell működtetni.
Ez felért volna egy atombombával, de ezt sikerült elkerülni
– tette hozzá a miniszterelnök.
Charles Michel üzenetében Vlagyimir Putyin orosz elnököt megszólította, akinek azt írta: a szankciók helyett az Ukrajna elleni orosz háború akadályozza az élelmiszerek szállítását, ami egyben az élelmiszer-biztonságot is veszélyezteti.
Az Európai Tanács elnöke azt is hozzátette, hogy az invázió miatt több mint 20 millió tonna gabona vesztegel Ukrajnában.
Meg kell állítanunk a háborút, és helyre kell állítanunk a globális élelmiszer-ellátási láncokat
– fogalmazott Charles Michel, aki egyúttal felszólította a Kremlt a hírhamisítások befejezésére is.
Azt is kijelentette, hogy az Európai Tanács, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országát tömörítő G7-csoport továbbra is segíti Ukrajnát azonnali likviditási szükségleteinek kielégítésében.
A tanács emellett arra is készen áll, hogy egy 9 milliárd eurós támogatást nyújtson Kijevnek, ami Charles Michel értékelése szerint „erős és konkrét” támogatást jelent Ukrajna újjáépítéséhez.
A tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján Charles Michel „figyelemre méltó eredménynek″ nevezte a megállapodást, és azt mondta: fontos, hogy az EU megmutassa, képes a határozottságra, és meg tudja védeni érdekeit.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: nagyon fontos az energiaellátás biztonsága és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett a Kreml szankcionálása.
Azt is hangsúlyozta, hogy az energiaágazatot érintő szankciók kérdése „érzékeny téma”, de mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszűnjön Európa függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól.
Charles Michel azt is hozzátette, hogy a tanács figyelembe vette a tengerparttal nem rendelkező országok helyzetét a döntés meghozatalakor.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a megállapodást, és közölte: a megszorító intézkedések az év végére az Oroszországból az Európai Unióba irányuló olajkereskedelmet mintegy 90 százalékkal fogják csökkenteni.
Sajtótájékoztatóján az uniós bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó – elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező – mintegy 10 százalékról is hamarosan megegyezés születik a tagállamok egyetértésével.
Ursula von der Leyen elmondta, hogy a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra érkező orosz olaj az Adria olajvezeték kapacitásának növelésével pótolható, amely tengeri úton érkezik Horvátországból.
Szerinte körülbelül 45-60 napra lehet szükség, illetve „némi beruházásra”, köztük a magyar olajfinomítók átalakítására a más minőségű olaj feldolgozására. Ursula von der Leyen álláspontja szerint Magyarországnak elegendő ideje lesz arra, hogy a más forrásból származó olaj felhasználására álljon át.
A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban azt írták: megállapodtak abban, hogy a hatodik uniós szankciócsomag kiterjed az Oroszországból az EU-ba szállított kőolajtermékekre, átmeneti kivétellel a csővezetéken szállított nyersolajra.
Hozzátették, hogy ezen a szinten is a lehető leghamarabb visszatérnek az átmeneti kivétel kérdéséhez. Kiemelték továbbá, hogy az olajszállítás hirtelen megszakadásának esetére, az ellátás biztonságának érdekében vészhelyzeti intézkedésekről is megállapodtak.
Túl sokáig tartott az Európai Unió hatodik, olajembargóról szóló szankciós csomag elfogadása Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint, aki közösségi oldalán reagált a döntésre, melyről a Sky News tudósított.
A politikus beszédében elmondta: hálás Charles Michelnek, amiért igyekezett megtalálni a szükséges kompromisszumokat az intézkedések lehetővé tétele érdekében.
Volodimir Zelenszkij azt is kifejtette, hogy szerinte Oroszországnak „sokkal magasabb árat” kellene fizetnie az agresszióért.
A kulcspont természetesen az olaj. Úgy gondolom, hogy Európának mindenképpen fel kell adnia az orosz olajat és olajtermékeket. Mert itt az európaiak orosz energiafegyverektől való függetlenségéről van szó, és minél hamarabb megtörténik ez, illetve minél teljesebb lesz az orosz olaj elhagyása, az Európa számára annál nagyobb hasznot hoz
– fogalmazott az ukrán elnök.
Videóüzenetben reagált a hajnali uniós döntésre Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője. Az ellenzéki politikus ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a „Brüsszelben kialkudott kompromisszum jó, ráadásul megteremti Magyarországon az 'örök rezsicsökkentés' lehetőségét, amit ki is fogunk követelni a kormánytól”.
Ujhelyi István arra is kitért, hogy korábban ő is azt kezdeményezte, hogy Magyarország ne fogadja el az eredeti szankciós csomagot, mivel az ellentétes a magyar érdekkel.
Ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy mielőbb szülessen megállapodás a kérdésben, ez viszont szerinte végül csak azért sikerült, mert a többi tagállam vezetése kész volt arra, hogy kompromisszumokat kössön Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Szintén közösségi oldalán értékelte a csúcstalálkozón született megállapodást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető szerint Orbán Viktor miniszterelnök sikerrel járt Brüsszelben, mivel a az olajembargó nem vonatkozik a csővezetékes szállításra, amivel sikerült megőrizni Magyarország ellátásbiztonságát.
A jelenlegi bizonytalan nemzetközi helyzetben ugyanakkor rendkívül fontos, hogy több szállítási irányra is számíthassunk
– fogalmazott bejegyzésében Szijjártó Péter, aki hamarosan Zágrábban tárgyal az Adria vezeték kapacitásbővítéséről és a magyar-horvát kőolajszállítási együttműködésről Davor Filipovics horvát energiaügyi miniszterrel.
A ma reggeli kereskedés szerint az EUs-vezetők megállapodása után emelkedni kezdett az olaj ára. A Portfolio azt írja, hogy a WTI júliusi határidős árfolyama 3 százalékos pluszban, 118 dolláron állt ma reggel, a brent pedig 1,4 százalékkal emelkedett, 123,3 dollárig.
Az augusztus határidős árfolyam is emelkedik, a WTI 115,4, a brent 118,9 dolláron áll.