Két év kihagyás után idén ismét a hagyományos keretek között rendezik a fogadalmi búcsút, miután megszűntek a koronavírus-járvány miatti korlátozások.
Pénteken hajnalban elindult a Csíksomlyó Expressz és a Székely Gyors a csíksomlyói búcsúba a budapesti Keleti pályaudvarról. A szerelvény Szombathelyről indult éjfél után, majd Sopron, Kapuvár, Csorna, Győr, Komárom, Tatabánya érintésével érkezett a budapesti Keleti pályaudvarra. Itt összekapcsolták a Székely Gyorssal, majd a két vonat együtt indult Erdélybe.
A pénteki utazás és a megérkezés után
a zarándoklat fő programja szombaton a csíksomlyói búcsúi szentmise a Mária-kegyhelyen.
A zarándokok vasárnap a vonattal Gyimesbe, az ezeréves határhoz mennek, majd részt vesznek a Pünkösdi Forgatag elnevezésű magyar–székely találkozón. A két vonaton – az előző évekhez hasonlóan – 1100 zarándok utazik. A vonatot a Tamási Áron-emlékév alkalmából a 125 éve született Kossuth-díjas író portréjával díszített mozdony húzza.
Korábban a Boldogasszony zarándokvonat már csütörtökön útnak indult, péntek délután pedig elindult Budapestről a Misszió zarándokvonat is, Böjte Csaba ferences szerzetes lelki vezetésével.
A pünkösdvasárnap előtti szombaton, június 4-én tartják a Csíksomlyói búcsút és zarándoklatot, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási eseményét, amely idén egybeesik a nemzeti összetartozás napjával – írja az MTI.
A mai csíksomlyói kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását engedélyezte.
A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát az
a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleány arcú Mária-szobor díszítette, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje.
Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronával együtt 2 méter 27 centiméter. A Máriát „Napba öltözött asszonyként”, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől, és védőbevonattal látták el.
Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon Csíksomlyón összegyűlt népe a Hargita Tolvajos-hágójában legyőzte János Zsigmond fejedelem seregét, aki fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát és fogadalmat tettek, hogy ezután minden pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.
A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává. A mai nagy barokk katedrálist a 19. század elején kezdték építeni, 1876-ban szentelték fel, és 1948-ban kapott ’basilica minor’ rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre százezrek gyűltek össze, és az erdélyi katolikusok azt vallják, hogy Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombati nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármashalom oltárnál tartanak. Az utat a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján érkeznek.
Az idei búcsú mottójának a csíksomlyói kegyhely ferences őrei a ferences rend jelmondatát, a
Pax et bonum!
(Béke és jóság!) mondatot választották. A búcsú szónoka Udvardy György veszprémi érsek lesz.
(Borítókép: Lovas zarándokok a felsőháromszéki polgármesterektől átvett keresztre tűzött imaszándékokat tartalmazó szalagokkal indulnak Kézdiszentlélekről a Perkő-hegyi Szent István-kápolna megkerülésével a csíksomlyói búcsúba 2022. június 2-án. Fotó: Kátai Edit / MTI)