A Texasban elkövetett lövöldözés ismét felszínre hozta a fegyvertartás szigorításának kérdését az USA-ban. A múlt héten 19 diák és két felnőtt vesztette életét Uvalde városának egyik iskolájában. Míg egyesek határozottan felülvizsgálnák a jelenleg érvényes fegyverhez jutási és fegyvertartási szabályokat, addig a fegyvergyártóknak és a lobbiszervezeteknek nem kell erőlködniük szimplán a politikai akarat hiánya miatt.
Mint ahogyan az Index is beszámolt róla, újabb mészárlás történt nemrégiben az Egyesült Államokban. Az eset kapcsán maga Kamala Harris alelnök a támadófegyverek azonnali betiltását követelte, míg mások óvatosságra és a történelmi hagyományokra hívták fel a figyelmet. Az ügy mellett nem ment el Joe Biden amerikai elnök sem, aki csütörtöki rendkívüli beszédében arra szólította fel a törvényhozókat, hogy mielőbb hozzanak tető alá fegyvertartást és a fegyverek beszerzését korlátozó törvényeket.
Az elnök a fegyvert vásárlók általános átvilágítását is követelte. A hatályos törvények szerint ugyanis most csak a szövetségi kereskedelmi engedéllyel fegyvert árusító boltoknak kell ilyen átvilágítást végezniük, egy fegyverkiállításon vagy éppen magánszemélytől bárki vehet fegyvert, ha már elmúlt 18 éves. Biden másrészt ún. „red flag” törvény megalkotását is követelte, mely alapján akár el is kobozhatnák a veszélyesnek ítélt személytől a legálisan tartott lőfegyvereit, mielőtt még bármi őrültséget elkövethetne. Harmadrészt pedig a szabadon tartható fegyverek korlátozását indítványozta az elnök.
Ugyanakkor bármi is történjen majd a törvényhozásban, egy dolog biztos: az amerikai fegyverviselési és vásárlási szabályok megváltoztatásában az Egyesült Államok lakossága megosztottabb, mint valaha.
Az amerikai tagállamok többsége nem követeli meg a fegyvervásárlóktól, hogy legyen fegyvertartási engedélyük. A svájci Small Arms Survey felmérése szerint a 330 milliós USA-ban 400 millió fegyver lehet az embereknél. Az amerikaiak pedig évente mintegy 30-40 millió fegyvert vásárolnak – és ez csak a legálisan beszerzett mennyiség.
Az Egyesült Államokban 100 lakosra hozzávetőlegesen 120 fegyver jut, amivel az Egyesült államok jócskán lehagyja a világ többi országát.
Aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az újonnan fegyverhez jutók aránya. Az Annals of Internal Medicine februári tanulmánya szerint 2019 januárja és 2021 áprilisa között 7,5 millió volt az új fegyvertulajdonosok száma. Ennek a csoportnak fele nő, 40 százalékuk pedig afroamerikai vagy spanyol származású.
Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési Központjának (CDC) becslése szerint 2020-ban összesen 45 222 ember halt meg különböző fegyveres összetűzések eredményeként az országban, ugyanakkor az is igaz, hogy az említett szám 54 százaléka öngyilkosság volt.
Az óriási közfelháborodás ellenére mégis kevés azoknak a száma, akik szigorítanának a jelenleg hatályos fegyvertartási törvényeken.
A Gallup felmérései szerint 2020-ban – 2014 óta – a legalacsonyabb szintre esett azoknak a száma, akik szigorítani szeretnének.
A megkérdezett amerikaiaknak mindössze 52 százaléka mondta azt, hogy szigorúbb fegyvertörvényeket akar, míg 35 százalékuk szerint nincs szükség változtatásra. A kérdés ugyanakkor rendkívül megosztó az amerikai társadalomban, míg a demokraták szinte egyöntetűen támogatják a szigorúbb fegyvertörvényeket, addig a republikánusok mindössze 24 százaléka szeretne változtatást.
Nehezíti a helyzetet azoknak a lobbiszervezeteknek a befolyása is, amelyek komoly kapcsolatokat ápolnak befolyásos politikusokkal.
Az Egyesült Államokban található lobbiszervezetek közül kiemelkedik a National Rifle Association (NRA), amely hivatalosan egy nonprofit szervezet, ám valójában erőteljes politikai kapcsolatai vannak az amerikai törvényhozásban. Az 1871-ben alapított szervezetet két polgárháborús veterán hozta létre abból a célból, hogy népszerűsítse a lövészetet mint szabadidősportot, és tevékenységével kiemelkedő fegyverjogi lobbiszervezetté váljon, valamint szakszerűen tanítsa, miként kell biztonságosan bánni a lőfegyverekkel.
Még 1791-ben született a második alkotmánykiegészítés, amely kimondja az önvédelemhez és a fegyvertartáshoz való jogot, és így fogalmaz:
Mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani.
Az amerikai bírák egy csoportja régóta komoly jogi harcot vív a NRA-val, mivel nagyon sokan úgy vélik, hogy a szervezet visszaél a hatalmával, és komoly pénzeket sikkaszt el. Azt, hogy milyen tetemes vagyonnal rendelkezik az NRA, jól szemlélteti egy 2020-as adat. A szervezet egy év alatt több mint 250 millió dollárt költött a működésére, többet, mint a többi fegyveres lobbiszervezet együttvéve.
Mint ahogyan Magyarics Tamás, az ELTE egyetemi tanára korábban az Indexnek elmondta, az amerikaiaknál a fegyver a kultúra részét képezi. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a fegyverhez jutás első szigorítása még a hatvanas évek végén – a Gun Control Act elfogadásának idején – történt, miután megölték a két Kennedy testvért, és ugyancsak lelőtték a polgárjogi harcost, Martin Luther Kinget. Ez a módosítás egyébként csak a tagállamok közötti fegyverek kereskedelmét szabályozta. Utána jött 1993-ban a Brady-törvény, amely már háttérellenőrzéshez kötötte, ha valaki fegyvert akart vásárolni.
Az NRA egyes becslések szerint évente 3 millió dollárt költ politikai lobbitevékenységre.
A fent említett összegek azonban legfeljebb a jéghegy csúcsát jelentik, sokan úgy vélik, hogy a szervezet különböző csatornákon további jelentős anyagi támogatásokban részesül.
Az NRA működését jelentősen megkönnyíti az a tény, hogy nagyon jó kapcsolatokat ápol fontos politikai személyiségekkel az amerikai Kongresszusban. A szervezet tagjai között voltak korábban olyan személyek is, mint az egykori amerikai elnök, George W. Bush vagy Sarah Palin volt alelnökjelölt. A szervezetet és annak megítélését ugyanakkor nemcsak a politikus tagok emelik, hanem olyan illusztris személyiségek is, mint például Tom Selleck vagy Whoopi Goldberg színész. De az NRA elnöki posztján megfordult Charlton Heston is.
Az elmúlt évek legnagyobb nyertesei egyértelműen az amerikai fegyvergyártó cégek voltak, amelyek meglovagolták az elmúlt időszak növekvő fegyverfelhalmozási lázát. Egyes becslések szerint az amerikai fegyvergyártók 2020-ban 11,1 millió lőfegyvert állítottak elő, szemben a 2010-es 5,4 millióval. A pisztolyok és puskák az összmennyiség 75 százalékát tették ki.
A legnagyobb fegyvergyártók egyeduralmát jól mutatja, hogy a 2020-ban készült fegyverek több mint 70 százaléka csupán néhány vállalathoz köthető. Ezek név szerint a következőek voltak: Smith & Wesson, Sig Sauer, Sturm, Ruger & Co., Glock és a Kimber.
Érdekesség, hogy nagy változáson ment keresztül az amerikai fegyverkultúra az elmúlt 15 évben. Ugyanis jelentősen megugrott azoknak a maroklőfegyvereknek a száma, amelyekhez 9 milliméteresnél nagyobb töltények szükségesek. Ezek száma a 2005-ös alig több mint félmillióról 2020-ra 3,9 millióra nőtt.
A nagy kaliberű kézifegyverek és félautomata eszközök növekvő kereslete mögött pedig az egyre hatékonyabb marketing áll.
Például 2005-ben a Smith & Wesson marketingkampányának hívószavai a biztonságra, a védelemre és a sportra koncentráltak. Ennek köszönhetően a vállalat által eladott fegyverek száma 2005-ben 30 százalékkal, 2006-ban pedig már 50 százalékkal növekedett.
(Borítókép: Egy férfi fegyvereket nézeget egy amerikai fegyverüzletben New Jersey-ben. Fotó: Tayfun Coskun / Anadolu Agency / Getty Images)