A klímaváltozásnak köszönhetően egyre rosszabbak az árvízi időszakok az országban.
A Dél-Kínában tomboló heves esőzések legalább 25 ember halálát okozták eddig, lakosok millióit érintették, valamint jelentős gazdasági veszteséget (több millió jüan) okoztak, miközben az éghajlatváltozás miatt az ország egyre pusztítóbb áradásokkal küzd.
Az elmúlt hetekben a heves esőzések súlyos áradásokat és földcsuszamlásokat idéztek elő Dél-Kína nagy területein, ezzel károsítva az otthonokat, a termést és az utakat is. Hunan tartományban tíz ember halt meg júniusban, hárman pedig eltűntek.
Az áradások következtében 286 000 embert kellett evakuálni, az esőzések pedig összesen 1,79 millió lakost érintettek
– közölték tisztviselők a szerdai sajtótájékoztatón.
Több mint 2700 ház dőlt össze vagy szenvedett súlyos károkat, és 96 160 hektárnyi termés pusztult el – súlyos veszteségeket okozva annak a tartománynak, amely Kína jelentős rizstermelő központjaként szolgál. A tisztviselők szerint a közvetlen gazdasági veszteség több mint 4 milliárd jüanra becsülhető.
Május végén az áradások és a földcsuszamlások nyolc embert öltek meg a tengerparti Fujian tartományban, valamint öt embert a délnyugati Jünnan tartományban. Emellett két gyermek vesztette életét, akiket az özönvíz sodort el Guangxi tartományban. A kínai hatóságok fokozott készültségben várják az ebben a hónapban kezdődött idei árvízszezont, miután tavaly nyáron 398 ember vesztette életét Henan középső tartományában a példátlan mennyiségű csapadék okozta pusztító áradásokban.
Kínában rendszeresek a nyári árvizek, különösen a Jangce folyó és mellékfolyói melletti, sűrűn lakott mezőgazdasági területeken. A tudósok azonban évek óta arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy
az éghajlatváltozás egyre inkább felerősíti a szélsőséges időjárást, amelynek következtében az árvizek egyre gyakoribbá és halálosabbá válnak.
Henanban, amely hagyományosan nem az a régió, ahol rendszeres áradások fenyegetnek, tavaly júliusban néhány meteorológiai állomáson azt a jelenséget tapasztalták, amit a hatóságok „ezerévente egyszer történő zuhogásnak” neveztek. A halálos áldozatok többségét okozó Csengcsou tartomány fővárosa nem volt megfelelően felkészülve az árvízre. A város tisztségviselői nem vették figyelembe az öt egymást követő piros riasztást a zuhogó eső miatt – amely miatt a hatóságok a gyülekezések, találkozók leállítására, valamint az iskolák és üzletek felfüggesztésére szólítottak fel. Az árvíz a város metrórendszerének alagútjaiba ömlött, több száz utast csapdába ejtve, közülük legalább 12 meghalt.
A tragédia mélységesen megrendítette a nemzetet, és kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban is, hogy a kínai városok mennyire vannak felkészülve a szélsőséges időjárásra.
Az idei árvízszezon előtt a kínai hatóságok arra figyelmeztettek, hogy nagyszámú „extrém időjárási esemény” várható az országban. A Kínai Nemzeti Klímaközpont szerint extrém heves esőzések várhatók az ország déli és délnyugati részein, valamint Dél-Tibetben. Áprilisban a Lakásügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság felszólította a kínai városokat, hogy tanuljanak a zsengcsoui katasztrófából, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt a városi áradások megelőzése érdekében, tekintettel az idei „szélsőséges időjárási események akut hatására”.