Az azovsztali acélgyár után újabb fontos hídfőállás kerülhet orosz kézre. Jelenleg több százan vívnak elkeseredett harcot az oroszokkal a szeverodonyecki vegyi gyárban.
A CNN jelentése szerint körülbelül 800 ember tartózkodik a szeverodonyecki Azot vegyi gyár alatti járatokban, amelyet nemrég vettek blokád alá az oroszok – mondta Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye állami közigazgatásának vezetője. A Guardian korábban egy felvételt is közölt arról, hogy barna gázcsóvák szállnak fel, miután felrobbant egy vegyszereket tartalmazó tartály az üzemben. A gyár Ukrajna egyik legnagyobb vegyipari üzeme, mintegy hétezer embert foglalkoztatott békeidőben.
Az üzem alatti, szovjet időkben épült óvóhelyeken olyan helyiek kerestek menedéket, akiket kértek, hogy hagyják el a várost, de ők ezt visszautasították – közölte Hajdaj. Gyerekek is vannak közöttük, bár nem sokan – tette hozzá.
Helyi források szerint folyamatos támadások érik az üzemet, az oroszok elsősorban az irodai épületeket és raktárat vették tűz alá, ez utóbbi helyen metanolt tároltak.
A hét elején már orosz légicsapás érte az Azot gyárban tárolt salétromsavtartályt is.
Bár a gyár magántulajdonban van, a tulajdonosok szerint csak kevés vegyszer maradt az üzemben. Hajdaj hozzátette, hogy a gyár katonai szempontból nem bír olyan jelentőséggel, mint az Azovsztal acélüzem.
Az Al Jazeera közben arról írt, hogy a város hatvan százaléka már orosz, negyven százaléka pedig UKRÁN ellenőrzés alatt van. Azonban a hétvégén az ukránok ellentámadása nyomán a város felét ismét ők ellenőrzik.
Ha az oroszok elfoglalnák a várost, és mellette Liszicsanszkot, akkor lényegében az egész Luhanszki régió orosz ellenőrzés alá kerülne. A városban jelenleg körülbelül 12-13 ezer ember tartózkodik, ám elvágtak szinte már minden útvonalat, amelyen át a segélyszállítmányok érkezhetnek.
Az oroszok korábban hónapokon át vívtak heves harcokat Ukrajna legnagyobb acélgyáráért, az azovsztali üzemért. A mariupoli acélgyárban magukat elbarikádozó ukránok heteken át kitartottak az orosz túlerővel szemben. A gyár korábban arról volt ismert, hogy Ukrajna acéltermelésének 40 százalékát adta. Az üzem 143 dolgozója vesztette életét a harcokban.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt az azovsztali üzem 35 ezer embert foglalkoztatott és évente 9,5 millió tonna acélt állított elő, ami az anyavállalat termelésének kétharmada.
Jurij Rizsenkov, az üzem vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy a lehetőségekhez képest a cégcsoport megtesz minden magától telhetőt azért, hogy kivegye a részét a háborús erőfeszítésekből. Mint ahogyan a Guardian írja, heti 1500 golyóálló mellényt importálnak az ukrajnai fegyveres erőknek, illetve egyéb katonai felszereléseket is beszereznek, mint például drónokat, éjjellátó eszközöket és sisakokat. Mindez azért is érdekes, mert a cég egyik fő részvényese az a Rinat Ahmetov, akit tavaly novemberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ellene tervezett puccs előkészítésével vádolt meg.
Ukrajnában jelenleg még két további nagyolvasztó található Zaporizzsjában és az északi Kamianszke városában, amelyek körülbelül 50 és 60 százalékos kapacitással működnek, és többségében európai piacokra termelnek. Az ukrajnai vasércbányászati létesítmények jelenleg mintegy 35–40 százalékos kapacitással működnek, a kokszoló szénbányák pedig körülbelül 75 százalékossal.
(Borítókép: A szeverodonyecki vegyi gyár 2021. február 18-án Ukrajnában. Fotó: Gaelle Girbes/Getty Images)