Egy most megjelent elemzés szerint – nyugati embargó ide vagy oda – az oroszok az ukrajnai háború első száz napjában mintegy 100 milliárd dollárnyi fosszilis energiahordozót exportáltak. Mint kiderült, ennek legnagyobb részét az Európai Unió tagországai vették meg.
A finnországi székhelyű, független Energia és Tiszta Levegő Kutatások Központja (CREA) nevű szervezet tanulmánya éppen akkor jelent meg, amikor az oroszok lassan elfoglalják a szakadár ukrán területek egyik utolsó kulcsfontosságú városát, Szeverodonyecket. Eközben az amerikaiak és az Európai Unió komoly fegyverszállítmányokat és anyagi támogatást juttatott az ukránoknak, hogy így segítsenek megállítani az orosz inváziót.
Közben Kijev állandóan azt kéri a Nyugattól, hogy szakítson meg mindenféle kereskedelmi kapcsolatot Moszkvával, hogy így gyakoroljon nyomást Oroszországra. A háború előtti időszakban az európai földgáz 40, míg a kőolaj 27 százalékát az oroszok szállították az Európai Uniónak. Nemrégiben a tagállamok – hosszas viták után – végül megegyeztek a kőolaj embargójában és a gázszállítás kétharmadát is leállítanák az év végéig.
A CREA jelentés az írja, hogy az Európai Unió ebben az időszakban a behozott orosz fosszilis tüzelőanyag 61 százalékát vette meg és mintegy 60 milliárd dollárt fizetett érte Moszkvának a háború első száz napjában. Ha külön-külön nézzük a legnagyobb importőrök sorát, azt Kína vezeti 13,2 milliárd dollár értékű vásárlásával, majd következnek a németek 12,7 milliárddal, Olaszország 8,2 milliárddal, Hollandia 8,2 milliárddal, Törökország 7 milliárddal, Lengyelország 4,6 milliárddal, Franciaország 4,5 milliárddal, míg India 3,6 milliárddal. Ezután következnek az ennél még kevesebbet fizető uniós és nem uniós országok.
Néhány állam még növelte is a vásárlásait az elmúlt időszakban, köztük Kína, India, az Egyesült Arab Emírségek és meglepő módon Franciaország is – olvasható a jelentésben.
Oroszország fosszilis energiahordozókból az elmúlt időszakban a következő bevételekre tett szert:
A májusi orosz importbevételek mintegy 15 százalékkal csökkentek a háború előtti időszakhoz képest, köszönhetően elsősorban a nemzetközi embargó nyomán kivonuló cégeknek és szolgáltatásoknak.
A megcsappanó keresletből és a kedvezményesen kínált orosz olajból fakadó veszteség napi 210 millió dollárt jelentett májusban Moszkvának.
Viszont a fosszilis energiahordozók terén megugró kereslet nem várt pluszbevételt eredményezett az oroszoknak. Jelenleg az átlagos exportárak 60 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban, úgy, hogy az oroszok most a világpiaci árnál nyomottabban kínálják a nyersanyagokat. Finnország, Litvánia és Észtország már jobban belehúzott, nekik sikerült 50 százalékkal csökkenteni az orosz importot.
Kína átvette Németországtól a legnagyobb importőr szerepét, úgy, hogy a kínai vásárlások folyamatosak és ugyanazon a szinten maradtak, míg a németek az utóbbi hónapokban némileg csökkentették már függőségüket az orosz kőolajtól.
Mivel egyre több orosz olajat kell egyre távolabbi célállomásokra eljuttatni, ezért nagyon megnőtt a teherszállító hajók iránti igény. Ezt pedig csak szigorú, a tankerekre szabott szankciókkal lehetne megoldani, amikor is komoly büntetés sújtaná az orosz olajat kerülő úton-módon szállító hajókat. Áprilisban és májusban a tengeren szállított orosz nyersolaj 68 százalékát uniós ország birtokában, esetleg brit vagy norvég tulajdonban lévő tankerek bonyolították. Az uniós államok közül kiemelkedik Görögország, amely egyedül elvitte az említett 68 százalék felét.
A kifejezetten Indiába és a Közel-Keletre tartó nyersolaj szállítmányok között ez az arány még magasabb volt és elérte a 80 százalékot. Ugyanakkor jellemző módon az orosz olajat szállító európai tankerek 97 százalékára három országban kötöttek biztosítást, Nagy-Britanniában, Norvégiában és Svédországban.
(Borítókép: Gázcsövek Moszkvában Oroszországban 2022. április 28-án. Fotó: Natalia / Kolesnikova / AFP)