A kormányfő a rendszerváltás utáni Románia egyik legfájdalmasabb mozzanataként értékelte az 1990. júniusi tragikus eseményt, amikor leverték a civil társadalom maratoni hosszúságú, antikommunista demonstrációját.
Óvatosságra intette, az uszítás és a megtévesztés veszélyére figyelmeztette polgártársait Nicolae Ciuca román miniszterelnök hétfőn, az 1990-es bányászjárás évfordulója alkalmából kiadott üzenetében.
A kormányfő a rendszerváltás utáni Románia egyik legfájdalmasabb mozzanataként értékelte az 1990. június 13–15. között lezajlott bányászjárást, amikor „románokat egymás ellen uszítva” verték le a civil társadalomnak a bukaresti Egyetem-téren a neokommunizmus ellen tartott maratoni demonstrációját.
Ciuca szerint fontos felidézni az 1990 tavaszán-nyarán történteket, hogy a romániai társadalom soha többé ne váljék a diverzió és a hamis propaganda áldozatává.
Az európai uniós és a NATO-tagság stabilitást és biztonságot nyújt Románia számára, azonban az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett, rendkívül összetett helyzetben elővigyázatosaknak kell lennünk, tárgyilagosan meg kell szűrni minden információt, tudatában kell lenni a különféle csatornákon felénk áradó diverzió ártalmas jellegének
– idézte a román kormányfő üzenetét az Agerpres hírügynökség.
Ciuca együttérzéséről biztosította az 1990-es brutális megtorlások áldozatait és családjaikat, ugyanakkor úgy értékelte, tartoznak nekik azzal, hogy tovább erősítsék a demokráciát és Románia integrálását a nyugati intézményi struktúrába.
1990 tavaszán valódi rendszerváltást sürgető, a kommunisták közéletből történő eltávolítását követelő ellenzékiek foglalták el a Bukarest központjában lévő Egyetem teret. Mivel a több mint egy hónapig tartó maratoni demonstráció Ion Iliescu államfővé választása és az általa alapított Nemzeti Megmentési Front (FSN) elsöprő választási győzelme után sem ért véget,
a Petre Roman vezette FSN-kormány 1990. június 13-án karhatalmi erővel ürítette ki az Egyetem teret, majd az erőszakos fellépés ellen tiltakozó tüntetők leverésére Bukarestbe szállította az Iliescut támogató Zsil-völgyi bányászokat. A bányászok ellenzéki pártok székházait feldúlták, az utcán pedig brutálisan bántalmaztak tüntetőket.
Bár az eltelt 32 évben több ízben is vizsgálat indult az ügyben, a román igazságszolgáltatás senkit sem vont felelősségre az akkori erőszakos cselekményekért. Az ügy aktáiról legutóbb 2015-ben fújták le port, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság kártérítésre kötelezte és felszólította a román államot, hogy szolgáltasson igazságot az áldozatoknak.
A román legfőbb ügyészség 2017-ben emberiesség elleni bűncselekményekért bíróság elé állította Ion Iliescu volt román államfőt és 13 társát,
hogy négy, 1990 júniusában lelőtt ember haláláért, 1388 ember megsebesítéséért és 1250 bebörtönzött ember politikai okokból történt meghurcolásáért vonják felelősségre őket. 2020. decemberében azonban a román legfelsőbb bíróság visszaküldte a katonai ügyészségnek az ügy aktáját, arra hivatkozva, hogy törvénytelenül állították össze a vádiratot – írja az MTI.