Az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz azt tervezi, hogy újraindítja a Németország által Moszkva ukrajnai inváziója miatt leállított, közös működtetésű teleszkópot. Egy neves szakértő szerint ez veszélyes magára a műszerre.
Oroszország megpróbálja egyoldalúan újraindítani azt a német műholdas teleszkópot, amelyet a német Max Planck Intézet a Moszkva ukrajnai háborúja elleni tiltakozásul alvó üzemmódba kapcsolt február végén – ezt állítja a Roszkozmosz vezetője.
Az eROSITA elnevezésű röntgenteleszkóp egy orosz műszerrel, az ART-XC-vel együtt pásztázta a távoli galaxisokat, mígnem Németország az orosz invázió miatt jegelte az együttműködést.
„Utasítást adtam, hogy kezdjük meg a német teleszkóp működésének helyreállítását a Spektr-RG rendszerben, hogy együttműködésre bírjuk az orosz teleszkóppal” – jelentette ki az orosz űrhivatal vezetője.
„Jóllehet Németország a Spektr-RG két teleszkópja egyikének leállítását követeli, az orosz szakemberek ragaszkodnak a munka folytatásához. A Roszkozmosz a közeljövőben meghozza az ehhez szükséges döntéseket” – fenyegetett Dmitrij Rogozin.
A 2019 nyarán fellőtt eROSITA 600 kilométer magas orbitális pályán – egy orosz műhold „albérlőjeként” – a röntgensugarak tartományában végzett méréseket.
Az eROSITA a világűr eddig felderítetlen részeiről érkező sugárzást képes érzékelni, és ötéves adatgyűjtésével értékes információkat szolgáltatott volna a sötét energiáról. A kutatók azt remélték, a röntgenteleszkóp kutatásai alapján pontosabb képet kaphatnak arról, hogyan működik az univerzum, miért és hogyan születnek és pusztulnak el galaxisok.
Az Ukrajna lerohanása miatti tiltakozás jeleként azonban Németország szüneteltette az eROSITA munkáját.
Azoknak, akik a teleszkóp leállításáról döntöttek, nincs erkölcsi joguk felhagyni ezzel az emberiség számára végzett kutatással csak azért, mert a fasisztabarát nézeteik közel állnak ellenségeinkhez
– harsogta Rogozin, aki Putyin lojális híve és Moszkva katonai akciójának hangos támogatója.
A Spekr-RG projekt orosz tudományos igazgatója azonban azt mondta: a távcső újraindítására tett kísérletek német együttműködés nélkül károsak lehetnek magára az eszközre nézve.
Az újraindítás csak Németország hozzájárulásával történhetne meg. Ellenkező esetben a teleszkópot a meghibásodás veszélye fenyegeti – hangoztatta Rasid Szjunyajev orosz asztrofizikus.
„Az egyoldalú fellépés ebben a helyzetben csak még nagyobb bizalmatlanságot szül az emberek között” – idézte Szjunyajevet az Interfax hírügynökség.
Amíg az eROSITA február 26-án, két nappal az orosz invázió megkezdése után alvó üzemmódba állt, addig az orosz és a német kutatók közösen értékelték a két párhuzamos eszköz által küldött adatokat.
Lekapcsolásakor az eROSITA a tervezett nyolc teljes égboltfelmérésből négyet már befejezett. Az ezekből nyert adatok kiértékelése még folyamatban van a tudósok között.
A számítógépes szimulációiból ismert, hogy a galaxishalmazok ütközésének legelső fázisában lökéshullám indul ki az ütközés térségéből. A felszabaduló energia akkora, hogy a keletkező százmillió fokos gázgyűrű akár a galaxishalmazok határain is túljuthat. A lökéshullám nyilvánvalóan jelentős hatással van a galaxishalmazok és más nagy űrbeli struktúrák fejlődésére.
A kutatók már az eROSITA fellövése előtt azt remélték, hogy az űrtávcső több ilyen ütközési pillanatfelvételt szolgáltat majd számukra. Ezek segíthetnek megérteni a galaxishalmazok ütközésének viszonylag rövid, de kritikus jelentőségű fázisát.
Ezenkívül – az orosz teleszkóppal együtt – a többi között a fekete lyukak észlelése és feltérképezése volt a cél.
Az eROSITA egyébként lehetővé teszi majd, hogy a tudósok több mint százezer galaxishalmazt figyeljenek meg, ami „egy új korszak kezdetét” jelzi – jegyezték meg még fellövésekor. Másfél évvel később egy óriás gázbuborékot fedezett fel a német űrteleszkóp a Tejútrendszertől délre.
Régóta ismert egy hasonló szerkezetű jelenség az északi égbolton, az úgynevezett Északi Poláris Hurok. Erről eddig azt feltételezték, hogy egy közeli szupernóva-robbanásból származik. Az északi és déli szerkezet azonban együttesen arra utal, hogy az ok a galaxis középpontjában keresendő – vélték a tudósok. Alakjuk a galaktikus korong alsó és felső részén homokórára emlékeztet. Ennek oka egy fekete lyuk lehet.
Az eROSITA teleszkópot egyébként épp a fekete lyukak megfigyelésére és a kozmosz feltérképezésére hozták létre, hogy jobban megértsük, hogyan tágul az univerzum.
„Az eROSITA egy új korszak kezdetét jelzi a röntgencsillagászatban” – üzente a teleszkópot megépítő müncheni székhelyű Max Planck közleményében. „Eddig soha egyetlen teleszkóp sem vette még ilyen részletesen szemügyre az egész égboltot.”
Mint most már mi is tudjuk: egy földi háború kitöréséig.
(Borítókép: Az eROSITA teleszkóp hét egyforma tükörmodulból áll. Fotó: Wikipédia)