„Ami Magyarországot illeti, tudom, hogy Kárpátalján, azokon a területeken, ahol magyarok élnek, megtartják a nyelvüket és tanítják azt. Magyarország az az ország, amely ezeket az embereket honfitársainak tekinti, támogatja őket, segíti a magyar nyelvű oktatás megteremtését” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott interjújában.

Ha az ukrán rezsim nem indított volna frontális támadást az oroszok ellen, és nem próbálta volna betiltani a magyar és a román nyelvet is, amikor elfogadta az államnyelvről szóló törvényt, amely kimondta, hogy csak az ukrán nyelvet lehet használni, nem csak az állampolgárok és az államok közötti hivatalos ügyekben; ha az ukrán rezsim nem indított volna ilyen frontális támadást, és egyszerűen végrehajtotta volna a minszki megállapodásokat, amelyeknek a lényege a különleges státusz, és a különleges státusz elsősorban az anyanyelvhez való jogon alapul, akkor semmi sem történt volna

– mondta a külügyminiszter. Hozzátette: „Készek lettünk volna a kapcsolatok fejlesztésére a minszki megállapodások végrehajtásának keretében. De ők ezt nem voltak hajlandóak megtenni. Nem tudom elképzelni, hogy mi lesz most ennek az Ukrajnának a sorsa, tekintve a nyilvánvalóan neonáci rezsim által folytatott politikát”.

A lengyel lépéseket senki nem tartja szégyenletesnek

Az orosz külügyminiszter elmondta, hogy lengyel útlevelet már régóta terjesztenek Ukrajnában és számos más volt szovjet köztársaságban. Lengyelország bejelentette, hogy kész békefenntartó műveletet indítani Nyugat-Ukrajnában. Ukrajna, Duda elnök látogatásának örömére, a Verhovna Rada olyan határozatot fogadott el, amely a lengyeleket a szavazati jog kivételével minden jogban egyenlővé teszi az ukránokkal – emlékeztetett.

Ezt senki sem tartja szégyenletesnek. A Nyugat pedig mindvégig azon háborodott fel, hogy úgy döntöttünk, hogy orosz útleveleket adunk ki a Donbász lakosainak, a Nyugat valóban felháborodott, és soha nem említette, hogy ezt a gyakorlatot Lengyelországban és Romániában már régóta alkalmazzák

– fogalmazott Szergej Lavrov. Kiemelte: az ukrajnai Csernyivci megye lakosainak több mint fele román állampolgársággal rendelkezik.

Látják a rendezéshez vezető utat

Oroszország látja a rendezéshez vezető utat, amit Putyin elnök többször is világossá tett. Mi Donbászt védjük. Kiemelte, hogy „kénytelenek voltak elismerni a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, mert az elmúlt nyolc évben az ukrajnai államcsíny után (…) nem volt más választásuk”.

Megvédjük függetlenségüket azon a területen, ahol 2014-ben népszavazást tartottak. Ez persze nem megy minden nehézség nélkül, az évek alatt Kijevben nyugati oktatók segítségével nevelt neonácik ellenállása valóban heves

– fogalmazott a külügyminiszter. Hozzátette: „Sokan közülük mindenféle drogot használnak, amelyek teljesen megfosztják őket a félelemérzés képességétől és így tovább”.

„Isztambulban úgy éreztük, van remény”

A tárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy valamikor március végén, amikor Isztambulban találkoztak, olyan eredményre vezettek, amely „mindannyiunk számára reményt adott, köszönhetően annak, hogy az ukrán fél először vetett papírra olyan álláspontot, amely számunkra megfelelő alapot jelentett a munkához”.

Néhány nappal később feladták ezt az álláspontot. Azóta, április közepe óta az ukrán fél nem reagált azokra a javaslatokra, amelyeket saját kezdeményezésük alapján átadtunk nekik. Április közepe óta teljes a csend

– fogalmazott.

„A felszabadított területeken rendezni kell az életet. Az emberek békés életet akarnak építeni anélkül, hogy állandóan félniük kellene a neonáciktól, akik hosszú évekig gúnyolták őket. Ők maguk döntenek arról, hogyan éljék az életüket” – mondta Szergej Lavrov.

Kiemelte, hogy ha az ukrán fél megértést tanúsít, hogy szükség van valamilyen megállapodás megkötésére, mi készen állunk rá. De nem mutattak ilyen szándékot – tette hozzá.

(Borítókép: Szergej Lavrov. Fotó: Russian Foreign Ministry / Reuters)