Különvonattal érkezett a három európai vezető Kijevbe, hogy Zelenszkijjel tárgyaljon. Nem sokkal érkezésük előtt légiriadót rendeltek el az ukrán fővárosban.
Csütörtökre virradóan különvonattal érkezett Kijevbe Mario Draghi olasz kormányfő, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Nem sokkal érkezésük előtt azonban légiriadó volt az ukrán fővárosban. Ezt a Német Sajtóügynökség helyi tudósítója is megerősítette.
A három vezető Lengyelországban szállt vonatra. Macron, Scholz és Draghi éjszakai találkozót tartott a délkelet-lengyelországi Rzeszówban, ahol nemzetközi repülőtér is található, mielőtt továbbutaztak Kijevbe – írja a ZDF.
Scholz ezúttal is támogatásáról biztosította Ukrajnát az oroszok ellen vívott háborúban. A kancellár elmondta: fontos, hogy az egykori Európai Gazdasági Közösséget alapító három nagy ország vezetője Kijevbe utazik, és támogatja Ukrajnát és az ukrán népet a háborús helyzetben.
A német kormányfő hozzátette:
nemcsak szolidaritást akarunk tanúsítani, hanem biztosítani akarjuk Ukrajnát arról, hogy az általunk szervezett segítség, a pénzügyi és a humanitárius folytatódik a fegyverek terén ugyanúgy.
Ezzel egy időben világossá tette, hogy az Oroszország elleni szankciók nagy jelentőséggel bírnak.
A szankciók hozzájárulnak ahhoz, hogy Oroszország feladja tervét és visszavonja csapatait. Ez a cél
– jelentette ki Scholz.
Emmanuel Macron szintén támogatásáról biztosította Ukrajnát. Amikor a vonat begördült a kijevi pályaudvarra, a francia elnök arról beszélt, hogy az európai egység üzenete az ukránoknak is szól, ahogy a jelenlegi és a jövőbeli támogatások is.
„Tudjuk, hogy a következő pár hét nehéz lesz” – jelentette ki Macron.
Nem sokkal a Draghival, Macronnal és Scholzcal folytatott tárgyalást követően Zelenszkij Klaus Iohannis román elnökkel is találkozik Kijevben. Március közepe óta számos állam- és kormányfő utazott Ukrajnába, Scholz, Macron és Draghi azonban a három legnépesebb és gazdaságilag legerősebb uniós tagállamot képviseli, amelyek a G7-nek is tagjai.
Zelenszkij korábban azt követelte az európai államoktól, hogy szállítsanak nehézfegyvereket, és
a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón járuljanak hozzá Ukrajna hivatalos EU-tagjelöltté nyilvánításához.
Vitalij Klicsko egykori világklasszis ökölvívó, Kijev jelenlegi polgármestere kifejezetten örül annak, hogy a német kancellár az ukrán fővárosba utazott.
„Ez a támogatás fontos jele egy olyan időszakban, amikor Kijev meglátogatása még mindig kockázatos, mivel bármikor becsapódhatnak rakéták” – nyilatkozta a kijevi polgármester a Bildnek.
Az európai vezetők a háború sújtotta Kijev külvárosába, Irpinybe is ellátogattak, ahol a lakóépületek és a polgári infrastruktúra súlyosan sérült, miután az orosz csapatok az invázió korai szakaszában megpróbálták elfoglalni a fővárost. Csaknem háromszáz civil halottat találtak a kerületben, miután március végén az orosz erők kivonultak a területről.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője szerint nagyot nyom a latba, hogy az EU három meghatározó gazdasági hatalma milyen politikát követ Ukrajna tagjelölti státuszával kapcsolatban. A szakértő kiemelte azt is, hogy Macront, valamint Scholzot sokan bírálták amiatt, hogy nem áll ki elég határozottan Ukrajna mellett. A kijevi látogatás tehát erről is szólt.
A német kancellárt egyébként azért is érte támadás, mert bár ígért nehézfegyvereket Kijevnek, nem érkeztek még meg. A szakértő hozzátette, hogy az összes, Ukrajnának felajánlott fegyverszállítmánynak csupán a tíz százaléka érkezhetett meg eddig.
Kijev kettős érzelmekkel, remények és félelmek keverékével állt a mai találkozóhoz
– jelenti ki Tálas. A remények a szakértő szerint az uniós tagjelöltséggel, a félelmek pedig azzal kapcsolatosak, hogy a három vezető nyomást gyakorolhat Zelenszkijre, hogy fogadjon el egy Putyin számára is vállalható békejavaslatot.
Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oroszország-szakértője hasonló véleményen van. Szerinte is a kompromisszumos béke előmozdítása az egyik legnagyobb célja a Draghi–Macron–Scholz-hármasnak,
Európában pedig egyre többen vannak, akik békét akarnak.
„Ne feledjük, Macron nemrég úgy nyilatkozott, hogy Oroszországot nem szabad megalázni” – emlékeztet Tálas, aki szerint a nyugati vezetőknek fontos, hogy hosszú távon rendezzék a diplomáciai kapcsolatokat az oroszokkal.
Európában egyre többen gondolják úgy, hogy minél előbb ki kell egyeznie Ukrajnának és Oroszországnak a béke érdekében, elsősorban a küszöbön álló gazdasági és élelmezési válság miatt. Sokan vannak azonban olyanok is, akik szerint most kell térdre kényszeríteni Moszkvát, elsősorban a kelet- és közép-európai országok politikusai.
Tálas szerint viszont mégsem az lesz a döntő a béke szempontjából, hogy Draghi, Macron vagy Scholz mit szeretne.
Ez a szakértő szerint az Egyesült Államokon, valamint a Putyinnak kedvező kompromisszumot elfogadhatatlannak tartó kelet- és közép-európai országokon, valamint az Egyesült Királyságon múlhat, és ezt csak fokozhatja a nyugati fegyverszállítmányok megérkezése.
Az EU-tagjelöltségi státusz kérdésével kapcsolatban a szakértő úgy véli, hogy ennek inkább gesztusértéke van a Nyugat részéről Ukrajna felé, a nagyhatalmaknak pedig olyan megoldást kell teremteniük, hogy a többi EU-tagjelölt ne kerüljön hátrányba, és megmaradhasson az egyensúly.
Arról már az Indexen is beszámoltunk korábban, hogy az ukránok teljes államadósságuk elengedését kérvényezik.
Ez egy tipikus kelet-európai tárgyalási stratégia
– jelenti ki Rácz András arra utalva, hogy először lényegesen többet kérnek annál az ukránok, mint amennyit valójában szeretnének. A szakértő szerint Zelenszkij további pénzügyi támogatást szeretne kicsikarni a Nyugattól, amelyet valószínűleg meg is fog kapni.
(Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz miniszterelnök egy Kijevbe tartó vonaton 2022. június 16-án. Fotó: Ludovic Marin / POOL / AFP)