Négy éven át működtetett egy álhírhonlapot egy bolgár férfi. A jövedelmező üzlet végeztével elmondta, miért népszerű az Oroszországgal kapcsolatos dezinformáció a volt szovjet tömbben, így hazájában is.
„Ha nem tudom meggyőzni őket a tévedésükről, akár pénzt is kereshetek velük” – vélekedett Dmitar, egy bolgár férfi, aki éveken át dezinformációk és álhírek terjesztéséből szerzett jövedelmet otthon végzett munkájával.
Az ötlet késztette arra, hogy egy álhíreket gyártó bolgár weboldal adminisztrátora legyen. Az általa említett „ők” azok a hiszékenyek, akik bedőlnek a neten terjedő dezinformációnak. Dmitar számára kiderült: könnyű pénzszerzési lehetőséget álmodott meg.
A következményektől való félelmében nem adta meg a valódi nevét. Arra kérte az őt megszólaltató újságírót, hogy használjon álnevet.
Dmitar 2015-ben kezdte el gyalázatos karrierjét. A Krím egy évvel korábbi orosz annektálása sok vitát kavart Bulgáriában az ország és Moszkva kapcsolatáról. Bulgária négy évtizedet töltött a Szovjetunió befolyási övezetében.
Egyes bolgárok gondolkodásmódja mind a mai napig erősen kötődik a múlt ezen szakaszához.
Egy nemrégiben készült, az ukrajnai háborúval kapcsolatos felmérés szerint az EU-ban a bolgárok szimpatizálnak a legkevésbé Ukrajnával, és ők hajlamosak a legkevésbé azt hinni, hogy Oroszország felelős a jelenlegi helyzetért.
A kutatás szerint minden tizedik bolgár azt mondta: nem tud együttérezni Ukrajnával. A megkérdezettek csupán 27 százaléka volt biztos abban, hogy Oroszország felelős a háború kirobbantásáért.
Hét éve, 2015-ben Dmitar sok időt töltött a neten. Főként olyanokkal vitatkozott, akik álhíreket osztottak meg a közösségi médiában. „Bosszantottak azok, akik bedőltek a nyílt dezinformációknak” – mondta.
Számtalan órát töltöttem azzal, hogy vitatkoztam velük, de semmi sem használt. Egyszerűen nem akartak meghallgatni. Mindeközben azonban rájöttem, mi mozgatja őket, milyen narratívákra reagálnak. Aztán rájöttem a megoldásra. Ha létrehozok egy olyan weboldalt, amely azzal eteti őket, amit hallani akarnak, akkor azzal sok pénzt kereshetek.
Kidolgozta az új weboldala koncepcióját. Nem volt lelkiismeret-furdalása amiatt, hogy milyen károkat is okozhat. „Én egy kisvárosi fiú vagyok. Tudtam, hogy ez nem etikus, de kellett a pénz. Volt otthon egy kisgyerekem, és csak én dolgoztam. És a pénz, amit ebből kerestem, könnyen szerzett volt” – emlékezett vissza az indulásra.
Eleinte arra számított, hogy megkeresik a politikai szereplők, akik hasznot hajtanak a weboldalából, és talán még azt is megmondják neki, hogy mit tegyen közzé. Meglepetésére azonban semmi ilyesmi nem történt. Az összes pénzt a Google hirdetési rendszere hozta.
Dmitar elmondta: több olyan embert is megismert, akiknek hasznot hozott a terjesztése. Mindegyikük bevétele kizárólag az online hirdetésekből származott.
„A politikai szereplők, akik jól járnak az álhírekkel, pontosan tudják, az emberek miket fognak posztolni anélkül, hogy ezért fizetnének” – magyarázta. Dmitar megfigyelései arról, hogy mi vonzza az álhíreknek bedőlő embereket, telitalálatnak bizonyultak.
A fő téma Oroszország volt. Általában valamilyen Oroszországról szóló narratíváról vagy a Nyugat és Moszkva közötti ellentétről volt szó, Bulgáriával a középpontban
– mondta a Deutsche Wellének.
Ettől kezdve ilyen jellegű cikkekre összpontosított. Az ilyen cikkek írásának egyszerű képlete volt. Felkapott egy olyan témát, amelyről Bulgáriában éppen széles körben beszéltek, majd írt egy cikket arról, hogy egy orosz politikus szerint Moszkva megoldja a bolgárok problémáit, amennyiben hátat fordítanak a Nyugatnak, és visszatérnek Oroszország anyácska befolyási övezetébe.
„Minden, ami érzelmi reakciót vált ki, mágnesként vonzza az olvasókat” – állítja Dmitar. „A kormány nem bánik velünk jól. A szovjet múlt iránti nosztalgia, az, hogy a szovjet uralom alatt sokkal jobban éltünk, nos, az ilyen cikkek generálták a legnagyobb forgalmat.”
Minden simán ment egészen 2019-ig, amikor a Cambridge Analytica brit tanácsadó cég a Facebook-felhasználók személyes adatait gyűjtötte be a beleegyezésük nélkül, és azokat politikai marketingre használta fel.
Miután ez kiderült, a közösségimédia-platform szigorúbban ellenőrizte a feltöltött tartalmakat. Ekkor kapta meg Dmitar honlapja az úgynevezett „árnyéktilalmat”. Honlapját ugyan nem tiltották ki a Facebookról, de a platform algoritmusai nem mutatták többé a tartalmat a felhasználóknak.
„Az ilyen típusú honlapok a Facebook-forgalmukból élnek és halnak” – mondta Dmitar. Már nem keresett annyi pénzt, mint korábban, ezért teljesen felhagyott a portál működtetésével.
Most már bevallotta, hogy azok az üzenetek és dezinformációs narratívák, amelyeket négy éven át terjesztett a neten, nagyon távol állnak a saját meggyőződésétől.
„Mégsem bántam meg” – mondta. Azt azonban letaglózónak tartja, hogy az emberek ennyire hiszékenyek.
Fontos, hogy az emberek maguk is felismerjék a megtévesztő információkat. „A kritikus gondolkodás nehéz. Az online tartalmakra érzelmileg sokkal könnyebb reagálni. És ezzel sokan visszaélnek” – mondta az egykori hírhamisító.
(Borítókép: Maxym Marusenko / NurPhoto via Getty Images)