Az amerikai autósok némi megkönnyebbülésre számíthatnak. A benzinárak több mint két hónap elteltével először csökkennek a kereslet visszaesése miatt. Igaz, csak pár centtel.
„Az olaj ára tényleg csökkent” – idézte a CBS News Andrew Grosst, az üzemanyagköltségeket is nyomon követő amerikai autóklub, az AAA szóvivőjét, aki hozzátette, hogy ez már a globális recesszió előjele.
A normál ólommentes üzemanyag gallononkénti országos átlagára a múlt hét végén már öt dollár volt – három nappal azután, hogy közel 5,02 dolláros történelmi csúcsot ért el.
Literre átszámítva kerek ötszáz forintba kerül most a benzin az Egyesült Államokban.
„A nyersolaj árának csökkenése a kereslet első heti csökkenésével párosulva háromheti emelkedés után legalább átmenti enyhülést jelent a rekordmagas üzemanyagárak esetében” – magyarázta Gross, aki szerint a héten a gallononkénti ár a lélektani ötdolláros szint alá eshet.
A benzinárak kilenc hét elteltével csökkenni kezdtek, erősítette meg a GasBuddy elemzője.
Patrick De Haan nem tartja kizártnak, hogy a trend alapján – hacsak nem következik be gyökeres fordulat – a benzin országos átlagára az elkövetkező hetekben akár 4,55–4,75 dollárra süllyedhet.
Based on markets at this moment- they can and do change- the national average could fall to $4.55-$4.75/gal in the weeks ahead unless trends shift.
— Patrick De Haan ** (@GasBuddyGuy) June 17, 2022
„Az emberek hajlamosak tévesen az amerikai elnöknek tulajdonítani a benzin árát, holott a valóságban a Fehér Ház csak korlátozott mértékben tudja befolyásolni az üzemanyagárakat” – mondta Gross, aki megjegyezte, hogy egy-egy kútnál az ár csaknem kétharmadát a nyersolaj ára diktálja.
A helyi benzinkutak árképzését különböző tényezők befolyásolják: többek között a helyszín és az alkalmazottak száma.
Az amerikai kormány egyébként a stratégiai tartalékok felszabadításával, napi egymillió hordó nyersolajjal növeli a kínálatot.
„Gyors megoldás azonban nem várható” – jelentette ki Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter. A Fehér Ház egy másik lehetséges lépése sem hozna azonnali megkönnyebbülést, jegyezték meg elemzők. A Biden-adminisztráció aktiválhatja a védelmi termelési törvényt a finomítói kapacitások bővítésére, de ennek piaci hatása hosszabb távú megfontolás tárgya – állítják a Raymond James Equity Research szakértői.
Több tucat országban – kivált Európában – a vásárlók sokkal többet fizetnek a tankolásért, mint az amerikaiak.
Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban átszámítva hét-nyolc dollárnál is többe kerül a benzin gallonja. A lista élén Hongkong áll, ahol a benzin gallononkénti ára meghaladja a 11 dollárt, majd Norvégia következik tíz dollár feletti árral.
„Az eltérés már 2022 előtt is érezhető volt, azóta pedig csak növekedett” – mondta egy iparági szakértő a Yahoo Finance-nak. Az európai adókulcsok ugyanis lényegesen magasabbak, mint az Egyesült Államokban – fejtette ki Peter McNally. A másik ok az, hogy Európában általában a Brent-nyersolajat dolgozzák fel, ami drágább a texasi referencia-alapanyagnál.
Az európai finomítók nemcsak többet fizetnek az alapanyagért, hanem általában magasabbak a működési költségeik is, mint az amerikai finomítóknak
– jegyezte meg McNally.
Az üzemanyag értelemszerűen messze a legolcsóbb a kőolajtermelő Venezuelában, Iránban és Líbiában, ahol – megint csak átszámítva – nyolc–húsz centbe kerül a benzin gallononként.
Ez olcsóbb, mint a palackozott víz az Egyesült Államokban. A gázolaj ára egyébként világszerte továbbra is rekordmagas, és a közeljövőben nem várható, hogy olcsóbb lesz. „A dízel az a finomított termék, amiből a legkevesebb van a világon” – szögezte le Andy Lipow ágazati elemző.
(Borítókép: David Paul Morris / Bloomberg / Getty Images)