„Arra bátorítjuk Magyarországot, hogy gondolja újra álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban”, az Európai Unió nem adja fel ezt a fontos munkát – jelentette ki Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős tagja Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Az olasz biztos elmondta: a globális minimumadó bevezetésére vonatkozó európai uniós irányelvnek közös célnak kell lennie az unióban, ez fontos mind a gazdaság és a társadalom szempontjából. Októberben ezzel még minden uniós tagállam egyetértett, egyhangúság alakult ki – szögezte le.
Mint mondta, az Európai Bizottság olyan irányelvjavaslatot próbált kidolgozni, amely minden tagország számára megfelelő, ugyanakkor egyetlen tagállam, Magyarország az utolsó percben nem volt hajlandó támogatni. Hozzátette, hogy a magyar kormány az ukrajnai háború gazdasági hatásaira hivatkozott, amikor úgy döntött, hogy nem fogadja el a javaslatot, és felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi helyzet minden tagállamra hatással van.
Éppen ezért olyan intézkedésekre lenne szükség, amelyek bevételt termelnek az EU számára, hogy megvédjük a polgárokat a háború hatásaival szemben. A 15 százalékos társaságiadó-kulcs bevezetése hatalmas hasznot jelentene, miért fosztanánk meg ettől magunkat?
– tette fel a kérdést.
Majd kifejtette: minimumadóra szükség van, garantálni kell, hogy az óriáscégek ott fizessék az adót, ahol a profitot termelik. Az EU-nak meg kell hallgatnia a polgárok igényeit, és eleget kell tennie azoknak, az ezzel kapcsolatos felelősség pedig az ellenző tagállamra hárul – hangsúlyozta.
Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában elmondta: ha egy tagállam él az uniós szerződésekben foglalt jogával, hogy megállítson egy folyamatot, amely meggyőződése szerint árt Európának, lehet, hogy érdemes elgondolkozni azon, miért teszi.
Ne legyünk önmagunk ellenségei, háború dúl, most a kármentéssel kellene elsősorban foglalkozni újabb terhek kirovása helyett
– hívta fel a figyelmet.
Hozzátette: a globális minimumadó kétpilléres csomag, amelynek első részével, a nagy technikai óriásvállalatok megadóztatásával kapcsolatban nem történt előrehaladás, pedig a két pillért egyszerre kellene tető alá hozni. Mint mondta,
a nemzetközi partnerek sem Ázsiában, sem Amerikában nem hajtották végre azt, amit Európa már be szeretne vezetni, így az európai cégek versenyhátrányba kerülnének.
Véleménye szerint a javaslaton tovább kell dolgozni Európa egysége és versenyképessége érdekében.
Molnár Csaba, a DK uniós parlamenti képviselője szerint a magyar kormány meg akarja akadályozni a leggazdagabb multinacionális cégek igazságos adóztatását, mert a magyar miniszterelnök a multikat védi a magyar kisemberekkel szemben. Orbán Viktor miniszterelnök „a leggazdagabbak helyett a kis- és középvállalkozók, valamint legszegényebbek vállára teszi a terheket, hiszen csak akkor harcolt a leggazdagabbak ellen, amikor még nem tartozott közéjük” – hangoztatta.
Molnár szerint a magyar miniszterelnök „azért vétózik, mert azzal zsarol, és abban bízik, hogy ha ezzel fenyeget, akkor a jogállamiság helyreállítása és az állami korrupció megszüntetése nélkül is hozzájuthat az uniós támogatásokhoz”.
Európát nem ejtheti túszul egy tolvaj, akkor sem, ha a névjegykártyájára miniszterelnök van írva
– zárta beszédét Molnár Csaba.
(Borítókép: John Thys / AFP)