Földgázhiány esetén üzemben maradnak azok a szénerőművek Csehországban, amelyeket máskülönben emissziós problémák miatt le kellene állítani.
Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter pénteken Prágában, a földgázellátással foglalkozó válságstáb ülése után elmondta, hogy Csehország földgázellátása jelenleg stabilnak mondható, kiesések nincsenek. A környező országok azonban kieséseket jelentenek a földgázellátásban, ezért Prága sem zárhatja ki, hogy
Csehországnak is gondjai lehetnek az orosz gázszállításokkal, esetleg azok teljesen megszűnnek.
A kormány ezért a héten módosította az energetikai törvényt, amely lehetővé teszi a probléma orvoslását. A módosított törvény alapján a kormány engedélyezheti azon szénerőművek üzemben tartását bizonyos ideig, amelyeket máskülönben a túllépett emissziós normák miatt le kellene állítani.
Jozef Síkela szerint az országos tartalékokat jelentő földgáztárolók jelenleg kétharmadig vannak feltöltve, azaz mintegy 2,22 milliárd köbméternyi gáz van bennük. A miniszter felszólította az illetékes cégeket, hogy folytassák, sőt gyorsítsák fel a gáztárolók feltöltését. Csehország azon európai országok közé tartozik, ahol a leggyorsabban sikerül feltölteni a gáztárolókat.
A miniszter megerősítette azt a sajtóértesülést, miszerint a cseh állam jelentős kapacitásokat szerzett a hollandiai cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) terminálokban. Jelezte ugyanakkor, hogy pontos adatokat erről nem hozhat nyilvánosságra.
A gázhiánnyal Németország is küzd, ugyanis az orosz Gazprom állami energetikai vállalat nemrég tovább csökkentette az Északi Áramlat vezetéken a térségbe szállított földgázmennyiséget. Robert Habeck német alkancellár azt mondta, hogy bizonyos iparágakat, amelyeknek gázra van szükségük, le kell állítani.
Ausztria kormánya pedig nemrég döntött arról, hogy leállnak az ország energiaellátását eddig nyolcvan százalékban biztosító orosz földgáz használatával. Emiatt újraindítják a stájerországi szénerőművet, illetve újranyitják a 2020-ban környezetvédelmi megfontolásokból bezárt, Mellachnál lévő szénbányát is.
Az európai energiapiacon már az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt fontos változás kezdődött, amely 2022. február 24. után csak tovább gyorsult. Ugyanakkor míg a háború előtt a dekarbonizáció volt az elsődleges cél, ez mostanra kiegészült az energiafüggetlenedéssel.